A PSZÁF piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta meg és értelmezte az OMV pár nappal ezelőtt tett szándéknyilatkozatát, amelyben az osztrák vállalat jelezte, hogy 32 ezer forintot hajlandó adni minden egyes Mol-részvényért. A felügyelet értékelte a beszerzett iratanyagot – ide értve a sajtóban az OMV AG, illetőleg a Mol Nyrt. részéről megjelentetett közlemények tartalmát is-, amely alapján egyértelműen következtetni lehetett arra, hogy a magyar olajcég menedzsmentje elutasított minden, az OMV részéről érkező megkeresést, így egyértelművé tette, hogy egy esetlegesen a jövőben megteendő vételi ajánlatot sem kíván támogatásáról biztosítani. A PSZÁF-közlemény kiemeli, hogy a Mol július 13-án megtartott igazgatósági ülésén áttekintette az OMV AG által tett előzetes feltételekhez kötött megkeresését – amelyben a Mol Nyrt. felvásárlását célozta meg -, és egyhangúlag elutasította azt.
A PSZÁF szeptember 25-én megkereste az OMV AG-t, s kérte, nyilatkozzon, vételi ajánlatnak tekinti-e az említett szándéknyilatkozatban foglaltakat. A felügyeletnek küldött válaszában az osztrák cég kifejtette, a vonatkozó törvény értelmében nem tekinthető vételi ajánlatnak a szándéknyilatkozat. A PSZÁF a vizsgálat során összességében olyan ellentmondásokat tárt fel, amelyet a piaci viszonyok átláthatóságának veszélyeként értékelt, és amelyek végső soron a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működése ellen hatnak, és így veszélyeztetik az adott bekezdésben meghatározott felügyeleti cél megvalósítását.
A felügyelet úgy ítélte meg, hogy a 2007. szeptember 25. napján a Mol Igazgatósága részére megküldött és nyilvánosságra hozott szándéknyilatkozat tartalma a Tpt. 202. § d) pontja szerinti piacbefolyásolás tényállásában definiált „félrevezető információ közlésének” minősíthető, ezáltal a szándéknyilatkozat közzététele megvalósítja a törvényileg tiltott magatartást.
A PSZÁF indokolásában kiemeli, az OMV szándéknyilatkozata tényleges, és olyan reális lépéssorozatot nem tár a részvényesek elé, hogy azok megalapozottan hozhassák meg befektetési döntéseiket, ugyanis a szándéknyilatkozatban megnevezett „ajánlati ár” megadását, és így végső soron a nyilvános vételi ajánlat megtételét számos – a jelen indokolásban már megnevezett – feltételtől teszi függővé. A szándéknyilatkozat viszont nem nyújt segítségét a befektetőnek ahhoz, hogy a befektetési döntése előtt kialakítsa álláspontját arról, hogy feltételek bekövetkezte vagy végleges meghiúsulta várható-e megalapozottan.
Az eljárás során a felügyelet tényként rögzítette, hogy a tőzsde vezetője a Mol-papírok tőzsdei kereskedését a szeptember 25-én 8 óra 48 perctől – az OMV szándéknyilatkozatának megtétele okán a Mol Nyrt. közleményének megjelenéséig, de legkésőbb a tőzsdenap hátralévő részéig a Mol Nyrt. kérésére – felfüggesztette, majd 12 óra 30 perctől kezdődően visszaállította, mivel a részvények kereskedését befolyásoló információ még a felfüggesztés határidejének letelte előtt a tőzsde honlapján 11 óra 50 perckor, illetve az elektronikus sajtón keresztül széles körben nyilvánosságra került. A visszaállítással egy időben ismét felfüggesztette Mol-papírok kereskedését. A felső felfüggesztési limit 29 667 forintos értékét megsértette a 31 015 forintos árfolyamon létrejött ügylet. Az árfolyamváltozás 15 százalékos volt. Mindezen tények egyértelműen arra mutatnak, hogy az OMV AG részéről megjelentetett szándéknyilatkozat információtartalma a megjelenés pillanatától kezdődően egyértelműen befolyásolta a piaci szereplők magatartását – fogalmaz a PSZÁF-közlemény.
A felügyelet súlyosbító körülményként érétkelte, hogy a tőkepiac biztonságos, transzparens működése szempontjából kiemelkedő súlyú szabály megsértése tekintetében következett be, valamint azt, hogy a tiltott piacbefolyásolás a magyar tőkepiac meghatározó befektetési eszközének, a Mol törzsrészvényének a tőzsdei kereskedését érintette. Enyhítő körülményként mérlegelte ugyanakkor a PSZÁF, hogy vagyoni előny a jogsértő magatartással összefüggésben az ügyfélnél nem realizálódott, a megállapított jogsértés az OMV felügyelet által ismert tőkepiaci gyakorlatában egyedi esetnek számít.
Orbán Balázs
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
