Riccardo Mosca a Magyar Nemzet megkeresésére azt válaszolta: a három vízágyú megvásárlására vonatkozó terv nem volt benne az Európai Bizottságnak a schengeni csatlakozást elősegítő pénzügyi hozzájárulási alapjáról szóló, 2006. december 20-i döntésében. Frattini szóvivője rámutatott: az Európai Bizottság minden olyan kiadást visszakövetel, amely nem indokolható.
Ismert tény, hogy a schengeni alapot nem tömegoszlató eszközök megvételére találták ki, hanem arra, hogy a határőrség és a rendőrség eszközeinek, informatikai felszereltségének javításával elősegítse az új tagállamok (köztük hazánk) csatlakozását a közös európai határövezethez. Magyarországnak jövő június 30-ig kell benyújtania azt a jelentést, amely az uniótól kapott támogatások felhasználását részletezi. Az Európai Bizottság ezután fél éven belül közli a tagállammal, hogy a tételek közül melyeket ismeri el, melyeket nem.
Bár az Európai Unió illetékesének nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy a számonkérés csak jövőre esedékes, ehhez képest Budai Bernadett kormányszóvivő a hét végén azt közölte: nem tud róla, hogy az EU vétót emelt volna a beszerzés ellen.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletét is megkerestük az ügyben, de ott tegnap azt mondták: Franco Frattini szóvivőjének a nyilatkozata teljesen egyértelmű, ahhoz nincs mit hozzáfűzniük.
A vízágyúbotrány miatt a Fidesz arra szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a beszerzés indokairól, körülményeiről, mivel „már eddig is sokan furcsállották, hogy az EU külső határainak őrzését elősegítő, úgynevezett schengeni alapból a magyar kormány a határőrizettel köszönő viszonyban sem lévő tömegoszlató vízágyúkat vásárolt”. Szijjártó Péter szóvivő szerint mindez felveti annak az alapos gyanúját, hogy a vásárlás ellentétes az EU jogszabályaival.
A schengeni alap szerződéseinek lekötését a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja.
Munkatársunktól
