Az újságírót még 2006 júliusában vette őrizetbe a rendőrség egy kommandós akció során, miután egy ismert sportolótól a vád szerint zsarolási pénzt vett át.
A férfi a büntetőeljárás során végig tagadta bűnösségét, azzal védekezett, csupán szponzori támogatást kért és kapott a sértettektől, akik között helyi vállalkozók, sportolók és politikusok is voltak.
A Drazsé Szemek főszerkesztőjét, majd kiadóját korábban a bíróság nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt eltiltotta az újságírástól, több ízben pénzbírsággal sújtotta, három eset miatt pedig próbára bocsátotta, amelynek még az ítélet kihirdetésekor is hatálya alatt állt.
A bulvárújságíró elfogása után több sértettet és tanút meghallgatott a rendőrség, a vizsgálat eredménye alapján az ügyészség végül hat rendbeli zsarolás bűntette miatt emelt vádat.
A védelem álláspontja szerint az újságíró nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, politikai indíttatású "összeesküvés" áldozata lett, elfogásakor pedig "tőrbe csalták".
Az ügyész szerint viszont a vádlott elkövette a zsarolást, a lapjában megjelentetett írások, melyek szavai szerint esetenként légből kapottak voltak, más esetekben pedig "féligazságokat" tartalmaztak, valós félelmeket keltettek a sértettekben, akik fizettek azért, hogy ne kerüljenek be a lapba, illetve azért, hogy a róluk szóló cikksorozatok abbamaradjanak.
A bíróság nem fogadta el a védelemnek azt az érvelését sem, hogy az újságírót " genetikailag kódolt igazságérzete" hajtotta, illetve azt sem, hogy nem volt tudatában annak, hogy amit tesz, azzal bűncselekményt valósít meg. Bizonyítottnak látta viszont, hogy a vádlott a cikkek megírásának, illetve elmaradásának kilátásba helyezésével "finom módszerekkel ugyan", de megzsarolta a sértetteket, akik több esetben éveken át kisebb-nagyobb összegeket fizettek neki.
A vádlott a tárgyaláson többször is sérelmezte, hogy tettenérésekor kiskorú gyermeke szeme láttára fogta el és verte bilincsbe őt a rendőrség, mert szerinte a történtek a gyermeket nagyon megviselték.
A bíróság a bizonyítékokat és enyhítő körülményeket mérlegelve a letöltendő szabadságvesztés kiszabását tartotta indokoltnak, amit börtönben kell letölteni. A büntetésbe beszámítják a vádlott által előzetes letartóztatásban töltött kilenc hónapnyi időt. Eltiltotta viszont a vádlottat a közügyek gyakorlásától, illetve kötelezte a bűnügyi költségek megtérítésére. Az ítélet nem jogerős.
(mti)
Sziget
Kneecap ügy: A „szabadság szigete” elárulta a szabadságot
