"Bíró neve, dátum, ez tulajdonképpen A-tól Z-ig egy ítélet." Az interneten bárki meg is nézheti. Július 1-től a bírósági határozatokat indoklással együtt, teljes terjedelmükben kötelező feltenni a netre.
Vagyis az ügyet be lehet azonosítani, a peres feleket és a tanúkat azonban nem. Az ítélkező bírónak úgy kell nyilvánosságra hoznia a határozatot, hogy előtte anonimizálja, vagyis minden olyan adatot kitöröl belőle, ami alapján bárkit azonosítani lehetne.
"Fontos szerepe van a kollégiumvezetőnek, akinek azért végig kell az egészet ismét néznie, tegnap például a közigazgatási kollégiumvezetőnk reggel azzal kezdte, hogy 9 ilyen ítélet volt az asztalán, ami órákat vesz igénybe, amíg tüzetesen átvizsgálja" – mondta ennek kapcsán a Híradónak Szebeni László, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese.
Hasonlóan vélekedett Benedek Judit, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) főosztályvezetője is: "Ha azt vesszük figyelembe, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy évben kb. 6 és fél ezer ügyben hoz határozatot, az ítélőtáblák pedig kb. 6 ezer ügyben, és ezek nagy része olyan érdemi határozat, amit az interneten is meg kell jeleníteni, akkor úgy gondolom, ez elég nagy terhet jelent, különösen az anonimizálás."
A bíróságok a pluszmunka ellenére örülnek a nyilvánosságnak, mert azt mondják, így legalább átláthatóvá válik a munkájuk.
(hirado)
