Tanácstalan mentőhelikopter

A múlt héten csütörtökön Egerbe vezényelt mentőhelikopter fölösleges röptetése nyilván kommunikációs hiba eredménye, s mintha fontosabb volna döntéshozói szinten, hogy a kormány kiélezett koalíciós vitát folytathasson a profitorientált rendszer kialakítása érdekében, pedig a magyar egészségügy mélyrepülése veszélyes méreteket öltött – mondta kérdésünkre Csiba Gábor, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Oktató Kórház főigazgató főorvosa.

Tolcsvai L. László
2007. 09. 23. 16:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csiba Gábor állítja, a betegellátás minőségének javítására, a finanszírozás problémakörének rendezésére, a gyógyulásra váró emberek sorsára senki nem gondol a szaktárca berkein belül. Példa erre a múlt heti káosz, amikor a mentőhelikopter üresjáratban rótta a kilométereket Eger és Budaörs között. A másfél milliárd forintot érő pénzkidobás szerencsére halál nélkül végződött, mégis felvetődik a kérdés: mi történik ebben az országban egészségügyi reform címén, s ki vállalja a felelősséget, a felelősséggel járó következményeket a sorozatos hibákért, a kórházak anyagi gondjainak növekedéséért?

A főigazgató tanácstalan helikopternek nevezte az Egerbe rendelt légi járművet, ugyanis a csütörtökön balesetet szenvedett fiatalember nem jutott el időben az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe, mert nem volt fogadó kapacitása a fővárosi traumatológiának a reggelim órákban. A helikopter üresjáratban visszafordult, s délután Miskolc oldotta meg a helyzetet, a repülési kiadás viszont megközelítette a kétmillió forintot. A történelem ismétli önmagát – tette hozzá –, hiszen a helyzet kísértetiesen hasonlít a június 5-i salgótarjáni esethez, amikor két életveszélyes sérültet nem fogadtak a fővárosban mondván: Miskolc a célállomás. Nem tudták, hogy Molnár Lajos, ex-miniszter megváltoztatta az ellátás rendjét, de szerencsére a két beteg maradandó károsodás nélkül gyógyult meg Borsodban.
- Április 1-e óta számtalan levelet írtam valamennyi illetékesnek azzal kapcsolatban – folytatta Csiba Gábor -, hogy az úgynevezett területi ellátási kötelezettség (TEK) kidolgozása során melyik település melyik egészségügyi intézményhez tartozzék. A jelenlegi rendszer ugyanis abszolút rossz, nincs benne logika. Nem jó azért, mert hiányos, mert nem veszi figyelembe a földrajzi, közlekedési viszonyokat, átrajzolja a korábban megszokott beteg-utakat, s éppen a szokás hatalma miatt következhetett be a salgótarjáni betegek kálváriája is. Mindazonáltal hiába küldtem el javaslatomat az illetékesnek arról, hogy a betegekkel kapcsolatos beavatkozásokat ott fizessék ki, ahol az ellátás történt, a költségeket pedig terheljék rá arra az intézményre, ahol meg kellett volna történnie az ellátásnak. Válasz mind a mai napig nem érkezett.

Csiba Gábor úgy véli, nem írhatja felül egy budapesti egészségügyi intézmény a területi ellátási kötelezettséget, márpedig ez történt Salgótarjánban, illetve Egerben. Rengeteg a nyitott kérdés, tehát nem ártana megfelelő propagandát adni annak, hogy hol, kit, mikor, milyen betegséggel, kinek kell ellátnia. Legvégül pedig megjegyezte: fel kell oldani, vagy mással kell helyettesíteni a teljesítmény volumen korlátot, amely 2003 óta kimondhatatlanul rossz finanszírozást jelent. Szerinte progresszivitás helyett a bürokratikus pénzügyi szemlélet lett úrrá az egészségügyben, ugyanakkor a reformnak nevezett rombolás jegyében a nagytőke érdekeit képviseli a kormány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.