Vadai: Titkosítani fogják a Gripen-jelentés egy részét

Nem lesz nyilvános a kormány által életre hívott Gripen-bizottság jelentése – mondta el hétfő reggel Vadai Ágnes, a testület elnöke. Vadai kifejtette: ő szeretné megosztani tapasztalataikat a nyilvánossággal, de a jelentés egy részét szolgálati titokká minősítik. Korrupciót egyelőre nem találtak.

A miniszterelnök felkérésére végez vizsgálatokat egy bizottság, amelynek feladata a Gripen-vadászgépek beszerzése körüli ügyek tisztázása. A testület életre hívására azt követően került sor, hogy a svéd ügyészség nyomozást indított, mert a Gripenek külföldi eladásainál korrrupciós ügyeket gyanítanak.

Vadai Ágnes, a testületet irányító szocialista honvédelmi államtitkár elmondta, hogy törvényességi és célszerűségi problémákat találtak, de korrupcióra utaló jeleket nem. (Ez azért nagy szó, mert a Vadai-bizottság az Orbán-kormány idején keletkezett papírokat is vizsgálja. A Gripenek beszerzéséről az Orbán-kormány döntött, ám a szerződést a Medgyessy-kabinet később módosította – a szerk.) A korrupciót nem is vizsgálja a testület, reagált ezzel Vadai arra a kérdésre, hogy találtak-e olyan adatot, ami a svéd államügyészek immár lassan Magyarországra is kiterjedő nyomozásához kapcsolódik.

Vadai szerint „érdekes„ körülményekre bukkantak a pénzügyi tranzakciók áttekintésekor, de részleteket nem árult el, így azt sem, hogy a törvénytelenségek a 2001-es Gripen-vásárláskor (az Orbán-kormány idején) vagy a Medgyessy-kabinet fennállása alatt kiadott újabb megrendelések, a program kibővítése idején történtek-e.

A politikus elmondta, hogy eredetileg MIG–29-eseket akartak felújítani az Orbán-kormány idején, aztán szóba kerültek az F–16-osok. Szabó János akkori védelmi miniszter ugyan F–16-osok beszerzését támogatta, de aztán a kormány úgy döntött, hogy Gripent vásárolnak. Vadai szerint az akkori miniszterelnök (vagyis Orbán Viktor) a Gripen-beszerzést támogatta.

A szocialista politikus szerint nonszensz volt az a döntés az Orbán-kormány idején, amely szerint az ellentételezést 50 százalékos súllyal vették figyelembe a döntéskor. (Az ellentételezés a svédek által a Gripenek vásárlásával párhuzamosan felajánlott magyarországi munkahelyteremtő beruházásokat, illetve kereskedelmi ellentételezéseket jelentette. A svédek azt vállalták, hogy több pénzt költenek el Magyarországon, mint amennyibe nekünk a gépek kerülnek.)

Ugyanakkor Vadai nem tudott választ adni arra az újságírói kérdésre, hogy a 2003-as szerződésmódosításkor (Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején) megrendelt levegőbeli utántöltés lehetőségével hányszor élt azóta a magyar légierő. Az utántölthetőség szerinte NATO-követelmény a harci gépeknél.

A Medgyessy-kormány idején három lehetőség merült fel a Gripenekkel kapcsolatban: az egyik a szerződés felmondása lett volna az államtitkár szerint, erre azonban Magyarország küszöbön álló európai uniós csatlakozása miatt nem volt esély. Felmerült az is, hogy módosítják a szerződést, és az is, hogy változatlanul hagyják az egész konstrukciót.

Végül azért döntöttek a módosítás mellett, mert a Gripenek bérleti díja rendkívüli módon megterhelte a magyar költségvetést – magyarázta immár a szocialista kormány eljárását Vadai. (Utántöltéssel együtt a gépek bérleti díja mintegy 70 milliárd forinttal nőtt. Igaz a 2002–2006 közötti bérleti díjak csökkentek, de a következő években emelkedni fognak.)

Az államtitkár elmondta, hogy a most készülő bizottsági jelentés kitér majd a 2001-es szerződéskötés és a 2003-as módosítás körülményeire, de az egész jelentés nem biztos, hogy nyilvános lesz. A megállapításokat szeretnék megismertetni a nagyközönséggel, de az összes részletet nem közölhetik. A jelentés egy részét valószínűleg szolgálati titokká minősítik, ezt részben a magyar, részben pedig a svéd állam érdekei követelik meg.

(Index, MNO)