A gazdasági tárcához fordult több nagy hazai cég, mert nagyberuházások, és ezzel együtt többezer tervezett új munkahely létesítése kerül veszélybe a drasztikus villamosenergia áremeléssel. Számításaik szerint a liberalizáció további 50 százalékos áremeléssel jár majd, ami tovább rontja az ágazat versenyképességét, és végképp gazdaságtalanná teszi a tervezett, több százmillió eurós beruházásaikat.
Például a Borsod-chem műanyag-üzemét, amely 4000 új munkahelyet teremtene az elmaradott észak-magyarországi régióban. A volt szovjet blokk országaiban az ipari áram magas ára a tartósan nagy kereslet és a kapacitás-hiány együttes következménye. A közép-és dél-európai gazdaságok az uniós átlagnál gyorsabban fejlődnek, így áram-igényük is nagyobb, új erőművek viszont nem vagy csak alig épültek a rendszerváltás óta.
Ellenzi a teljes magyar árampiac megnyitását Kapolyi László szocialista országgyűlési képviselő. Az energiapiacon tevékenykedő milliárdos szerint a közüzemi fogyasztók ellátását pedig nem szabad liberalizálni, és az államnak továbbra is szerepet kell vállalnia a piac alakításában. A politikus hangsúlyozza: az árampiac megnyitása ár-emelést jelent, ennek mértéke pedig csak attól függ, hogy milyen szinten nyílik meg a piac.
Becslések szerint másfélszeresére nőhet Európa energia-fogyasztása a következő időszakban. Gyurcsány Ferenc szerint emiatt a régió országainak nincs más lehetősége, mint modernizálni és hatékonyabban együttműködni. A magyar kormányfő a parlamentben tartott energia-politikai konferencián összefogásra biztatta a közép-kelet-európai régió országait.
(hirtv.hu)
