Egy év múlva még rosszabbul élünk

A Szonda Ipsos és a Figyelő közös, negyedéves felmérése szerint a lakosság gazdasági várakozásai rosszabbak, mint a nyáron voltak. Tíz megkérdezettből hat számít arra, hogy saját háztartásának pénzügyi helyzete kedvezőtlenebb lesz egy év múlva, mint most, és ugyanennyien számítanak az ország gazdasági helyzetének romlására is. Júniusban kevesebben voltak pesszimisták.

MNO
2007. 10. 05. 2:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szonda Ipsos és a Figyelő „Hogylét”-mutatója a lakosság aktuális gazdasági helyzetértékelését és a jövőre irányuló várakozásait sűríti egyetlen értékbe. 2007 szeptemberében harmadik alkalommal mérték meg a felnőtt lakosságot reprezentáló, 1500 fős felmérés alapján a lakosság gazdasági „hangulatát”. Tavasszal és nyáron a százfokú skálán 37 pontos érték tükrözte a negatív közvélekedést, és bár ez rendkívül alacsony értéknek számít, azóta még egy ponttal csökkent a mutató értéke, jelenleg 36 ponton áll.

A lakosság jelenlegi helyzetét hasonlóan írja le, mint negyed évvel ezelőtt. A megkérdezettek 71 százaléka jellemezte azt úgy, hogy szűkösen, de megélnek jövedelmükből. Ennél jobb helyzetről a megkérdezettek 13 százaléka, rosszabbról 14 százaléka számolt be. Az átlagosnál jobb helyzetű 13 százalék családjában nincsenek megélhetési gondok, ha akarnak, megtakarítani is tudnak. Ezzel szemben 14 százalék esetében a befolyó jövedelmek már nem fedezik a kiadásokat, a megélhetési költségeket, ezért 8 százalék korábbi megtakarításait éli fel, 6 pedig már külső segítségre szorul. A megkérdezettek nagyjából egytizede (9 százaléka) számít arra, hogy javul majd a helyzetük a következő év során, miközben 58 százalék háztartása pénzügyi helyzetének visszaesésétől tart. A lakosság egyharmada nem számít változásra e téren.

A jelenlegi adatok gyakorlatilag megfelelnek a fél évvel ezelőtt készült felmérés eredményeinek. A nyáron ugyan átmenetileg csökkent a pesszimisták aránya, de azóta ismét növekedett. Akik az átlagosnál jobbnak látják jelenlegi helyzetüket, azok a jövőt tekintve is optimistábbak, a rossz helyzetű háztartások többsége viszont további lecsúszástól tart. Akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, többnyire nem számítanak érdemi változásra háztartásuk pénzügyi helyzetében, de az átlagosnál magasabb, 26 százalék körükben azok aránya, akik javulást prognosztizálnak. Más lakossági csoportokban ez az arány csak 3-7 százalék. Ezzel szemben, akik megélhetésükhöz már külső segítségre szorulnak vagy csak korábbi megtakarításaik felélésével tudják fedezni kiadásaikat, háromnegyed részt attól félnek, hogy helyzetük tovább romlik. Akik szűkösen, de megélnek jövedelmükből, többnyire, 62 százalékban szintén háztartásuk pénzügyi helyzetének romlása miatt aggódnak. A pesszimista várakozásoknak megfelelően a túlnyomó többség (91 százalék) nem tervezi a következő hat hónap során nagyobb értékű fogyasztási cikk vásárlását. Akárcsak júniusban, most is mindössze 7százalék nyilatkozott ezzel ellentétesen.

Az ország gazdasági helyzetének jellemzésekor is a negatív vélemények dominálnak. Minden második válaszadó úgy látja, az ország gazdasága komoly válságban van. A márciusban és júniusban készült felmérések során valamivel kevesebben vélekedtek így. További 36 százalék kisebb válságot lát e téren. Dinamikusan fejlődőnek csak százból egy magyar látja a gazdaságot, míg 9 százalék úgy véli, bár az összességében egészséges, de lehetőségei alatt teljesít. A legnagyobb változás a gazdasági közhangulatban a negyed évvel ezelőtti felméréshez képest a gazdasági helyzet várható alakulásával kapcsolatos. Jelenleg a válaszadók 59 százaléka tart attól, hogy a következő 12 hónap során romlik az ország gazdasági helyzete, míg a korábbi felmérésekben 8-9 százalékkal kevesebben vélekedtek így. Ezzel párhuzamosan a márciusi 19-ről 12 százalékra csökkent azok aránya, akik optimisták e tekintetben.

A negatív gazdasági közhangulatra jellemző, hogy a válaszadók szerint 100 magyar családból 60 szegény. Akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, átlagosan 47 családról gondolják, hogy szegénynek tekinthető, míg akik megélhetésükhöz külső segítségre szorulnak, 75-ről.

(Szonda Ipsos)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.