Magyarország Európában hetedikként csatlakozott a „totócsapathoz”, a szerencsejáték meghonosításának célja az 1948-as londoni olimpiára utazó magyar csapat anyagi támogatása volt. A sportfogadás szerteágazó angol rendszeréből azért a totót választották, mert azt tartották a leginkább közérthetőnek. Az új játék meghonosítására reklámkampány indult A totó a magyar sport új alapja szlogennel. Az országszerte kiragasztott plakátokon az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura állt az egyforintos érmén. A totó hatalmas siker lett, bár a szabályokat folyamatosan alakítgatták. 1950-ben megjelentek az első totókirendeltségek és négyhasábossá váltak a szelvények. Akadtak nagy nyeremények is, az első telitalálatos szelvény birtokosa, egy kispesti munkás 101 ezer forinttal (az akkori átlagkereset százszorosával) lett gazdagabb.
A 12-es játékforma legnagyobb (és legfurább sorsú) nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében egy targoncavezetőnek fizették ki. A ma is érvényben lévő 13 plusz egy formulát nyolc évvel később vezették be. Időközben a góltotó is elindult hódító útjára, a kézi szelvényeket 1996-ban nyugdíjazták, azóta csak gépi fogadások köthetők.
(MTI)
