Évente átlagosan 1200-1300 ember veszíti életét közlekedési balesetben, az okok között döntő szerepet játszik a gyorshajtás és az ittas vezetés. A statisztika egyre aggasztóbb tendenciát mutat, márpedig hazánk vállalta, hogy 2010-ig 30 százalékkal csökkenti a közúti balesetek számát. A kormány most az utakon kísérel meg rendet tenni, ezért átfogó szigorítási csomag bevezetésére szánta el magát: felülvizsgálják a büntetőpontrendszert, az autópályákon sebességet mérnek majd a matricaellenőrző kamerák, és a helyszínen bevonhatják az enyhén ittas vezetők jogosítványát is. A legérdekesebb változtatás azonban talán az objektív felelősség elvének bevezetése, ami azt jelenti, hogy a szabálytalanságért automatikusan a gépkocsi üzemben tartója ellen indulna közigazgatási eljárás. Ez csak akkor szűnne meg, ha az illető bizonyítani tudja ártatlanságát. Tény, hogy a rajtakapott vétkesek nagy része – évente nagyjából 30 ezer autós – ma arra hivatkozik, hogy nem ő ült a volánnál, közeli hozzátartozójára, illetve önmagára pedig senki nem köteles terhelő vallomást tenni, nem kell adatokat szolgáltatnia az esetről. Az üzemben tartókkal szembeni objektív felelősség elvének bevezetését – ami külföldön jól ismert gyakorlat – a Magyar Autóklub már három évvel ezelőtt kezdeményezte, mert a baleseti statisztika javulását eredményezheti – nyilatkozta lapunknak Kovács Kázmér ügyvéd, a szervezet jogi bizottságának elnöke. Kérdésünkre hangsúlyozta: jogilag csak abban az esetben lehetne kivetnivalót találni a szabályozásban, ha rosszul hajtják végre, de létezik olyan megoldás, ami nem kifogásolható. A gyorshajtó autó üzemben tartóját például nem gyorshajtásért, hanem azért vonhatják felelősségre, mert közlekedési veszélyhelyzetet okozó személynek adta tovább járművét.
További részletek a pénteki Magyar Nemzetben
