Sólyom: Van még egy adóssága a tavalyi évfordulónak

Az igazság pillanata volt 1956, a visszanyert emberi méltóság nagy példája – mondta Sólyom László köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 51. évfordulóján. Sólyom László szerint mégis van egy adóssága az ötvenedik évfordulónak. Mint mondta, „még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: Nagy Imre vagy Kádár?”

Ismertté vált – említett erre egy példát –, mennyire nem voltunk egyedül, mellettünk állt a határon túli magyarság, mint ahogyan ismertté vált az is, mennyien szenvedtek az akkori Csehszlovákiában és a Szovjetunióban üldöztetést, súlyos börtönbüntetést szolidaritásukért a magyar forradalommal. „Az áldozatokra való emlékezés és a velük való szolidaritás is a tavalyi évfordulón teljesedett ki és vált mindenki számára '56 történetének részévé” – jelentette ki az államfő. Mint megjegyezte, a harcokban elesettek mellett megemlékeztek a védtelen civil áldozatok százairól is, akiket a Kossuth téren, Mosonmagyaróváron, Salgótarjánban és szerte az országban géppuskáztak le.

Sólyom László szerint mégis van egy adóssága az ötvenedik évfordulónak. Mint mondta, „még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: Nagy Imre vagy Kádár?” Az 1956-os forradalom és szabadságharc céljai, alapértékei a mai magyar alkotmánynak is. Az Alkotmánybíróság is többször megfogalmazta, hogy a forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető – jelentette ki.

Az államfő azt is hangsúlyozta: a szólásszabadság joga garantálja, hogy bármilyen véleményt lehessen mondani az ötvenhatos forradalomról, ám az alkotmány a puszta jogi szabályokon túl világos értékeket is képvisel. Hozzátette: a Magyar Köztársaság eszmei és történelmi alapja pedig az, hogy 1956 forradalom volt. „Ezért bármilyen folyamatosság a Kádár-rendszerrel kizárt” – jelentette ki az államfő, majd így folytatta: „az ötvenhatos forradalom becsülete, a rendszerváltás becsülete, mai rendszerünk tisztessége azt követeli, hogy minden politikai erő a legtisztábban tartsa fenn és vallja ezeket az alapokat, semmilyen politikai érdekből ne engedjen meg kétértelműséget, ne tegye viszonylagossá álláspontját”. A köztársasági elnök feltette a kérdést: ki felejthetné el Nagy Imre temetését, amely egy csapásra megsemmisítette a Kádár-rendszer legitimitását, ki ne emlékezne a romániai falurombolás elleni hatalmas, néma tüntetésre, amikor megéreztük erőnket? Ez az a szellem, amelyet az ’56-os forradalomtól örököltünk – mutatott rá az államfő.

Az ünnepségen jelen volt mások mellett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára és Molnár Károly, a Műegyetem rektora. A köztársasági elnök az ünnepség után ’56-os szervezetekkel együtt megkoszorúzta az '56-os műegyetemi emlékművet.

(mti)