A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin EP-képviselő előterjesztése azon alapult, hogy az uniós állam- és kormányfők idén június 21-22-én Brüsszelben tartott értekezletükön felkérték az EP-t: októberéig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával, annak figyelembe vételével, hogy az EU reformszerződésének tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 2009-től 750-ben maximálnák. Az EP által most elfogadott Lamassoure-Severin javaslat értelmében Magyarországnak a jelenlegi 24 helyett 22 EP-képviselői mandátum jut majd. A szavazás előtti vitában Lamassoure elmondta: jobb lett volna olyan matematikai megoldást találni, amely automatikusan alkalmazható lett volna a későbbi bővítések esetén is, erre azonban a szűk határidő nem adott módot.
Severin azt emelte ki, hogy a tervezett új rendszer jobban figyelembe veszi a demográfiai realitásokat, és a szolidaritást is erősíti a kisebb és nagyobb országok között. Ingo Friedrich néppárti német EP-képviselő – a nizzai szerződésben rögzített mandátumarányokra utalva – azt mondta, hogy a németek az egyetlenek, akik kevesebbet kapnak Nizzához képest, de beletörődnek, mert hiszik, hogy Európa érdeke fontosabb.
-Dolgoznunk kell azon, hogy hosszú távú, logikus rendszert alakítsunk ki, és lezárjuk ezt a végtelen vitát – mondta. Az olaszok – így például Luca Romagnoli (Identitás, Hagyomány, Szuverenitás képviselőcsoport, szélsőjobb) – elégedetlenek az új arányokkal. Szerintük azok inkább a nagy bevándorló tömegeket vonzó országoknak kedveznek. Andrew Duff liberális brit képviselő frakciója nevében támogatásáról biztosította a javaslatot. Azt mondta, megérti az olaszok statisztikai felvetését; el kell választani egymástól az állampolgárságot, a tartózkodási helyet és a szavazati jogot, de ez rendkívül bonyolult, a nemzeti szuverenitást érintő ügy, amit nem lehet megoldani egy hét alatt.
Johannes Voggenhuber zöldpárti osztrák képviselő azt mondta, frakciója nem szavazza meg a jelentést, mert az a tisztességes eljárás alapelveit sérti, és történelmi egyenlőtlenségeket állandósít. Irena Belohorská független szlovák képviselőnő szerint a csökkenő arányosságot az EU intézményeibe történő munkaerő-felvételnél is alkalmazni kellene, ami jelentősen növelné az új tagállamokból érkező munkatársak számát. Az Európai Parlament összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie, mégpedig egyhangúlag. A csütörtöki szavazás tehát nem mondta ki még a végső szót: az uniós állam- és kormányfők október 18-19-én, Lisszabonban tartanak csúcstalálkozót a reformszerződésről, előtte a külügyminiszterek október 15-én Luxembourgban egyeztetnek.
(mti)