Ötmilliós „titkos” tanulmány: nyomasztó a kormány médiatúlsúlya

Nyomasztó kormányzati médiatúlsúlyról ír az a „titkos” tanulmány, amely a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült. A dokumentum szerint az ellenzék csak feleannyit szerepel az elektronikus médiumokban, mint a kormánykoalíció. Az anyag szerint a főbb közszolgálati és kereskedelmi televíziók meglehetősen hasonló módon tudósítottak az őszödi beszéd következményéről, a tévéostromról, kivéve a Hír Televíziót.• Csak újságírók tudhatják meg, mit kell gondolni az őszödi beszédről

Másnap szeptember 18-án este 21 óra 45 perckor Toroczkai László 40 fős csoport élén a Magyar Televízió székházához megy, és azt követeli, hogy olvassák be a petíciójukat előben. Követelését nem teljesítik, erre 22 órakor Torockai felszólítja a Kossuth téri tömeget, hogy vonuljon a közeli Szabadság térre, a tévészékházhoz. Baló György pedig 22 óra 27 perckor megszakítva az M1 stúdiójában folyó vitát közli: „Valóságos ostromállapot veszi körül a Televízió épületét”. Valamivel ezt követően szakítja meg a műsorát a HírTv és kezdi meg élő közvetítését a történtekről.

Az elemzés szerint az előző napi összhanghoz képest a tévéostromról igen különböző beszámolók születtek. Ahhoz képest, hogy csak a HírTv közvetítőkocsija tartózkodott a helyszínen, az RTL Klub és a TV2 is ezeket a képeket vette át végül, ezeket kommentálták saját stúdiójukból. A tévéostromra vonatkozó híreket igen röviden és másra hivatkozva vette át az ATV. A dokumentum szerint az okokról mindenki beszámolt, azaz arról, hogy Toroczkaiék élő adásban szerették volna beolvastatni a petíciójukat, ám ezt megtagadták. Azaz csak majdnem mindenki, az M1 Rudi Zoltán tévéelnököt idézi, aki azt állítja nem tudja, mi a céljuk a tüntetőknek. A HírTv pedig az okora kitérve megemlíti azt is, hogy a demonstrálók a miniszterelnök lemondását követelik – áll a dokumentumban.

A szeptember 18-i eseményeket a televíziók kezdetben ugyanúgy „tüntetésként, demonstrációként, eseményként” írják le – olvasható a tanulmányban. Ám ahogy a különböző hivatalos szervek szóvivői, illetve a politikusok más jelzőket is elkezdenek használni a képernyőn látható illetve a helyszíni beszámolókból megismerhető történetre azok bekerülnek a műsorvezetők, riporterek szóhasználatába is – állítja a kormánymegbízásból készült elemzés. (A dokumentum szerint a TV2 illetve az RTL Klub egyébként is igen sok politikust, illetve szóvivőt – rendőrség, mentők, tűzoltók – szólaltatott meg.) A tudósításokba így bekerülnek a háborús jelzők. Kivéve a Hír Televíziót, amely végig a téren tartózkodók közül közölt képeket, „tudósítója az itt összegyűltek szemszögéből néha álláspontjuknak megfelelően közvetített” ,illetve itt hangzik el a forradalmi hangulatú illetve forradalom szó – állítja a tanulmány. Ám azt is megjegyzi: a hírcsatorna tudosítója egyértelműen elhatárolódott az erőszaktól, amikor a tüntetők a megfeneklett vízágyú felgyújtásával fenyegetőztek („Úristen! Abban élő emberek vannak!”). A különbségek ellenére azonban a közvetítések végén, amikorra a tünetők már bevették a székházat, mindhárom tévében elhangzik utalás katasztrófaturizmusra, örömünnepre, illetve piknik hangulatra, „mely jellemzi az akkor már a székházon belül kialakult állapotok furcsaságát.”

A televíziók a téren lévő civileket kezdetben tüntetőknek, demonstrálóknak nevezik, majd később a politikusi és szóvivői nyilatkozatok hatására alakulnak át például garázdákká. Az elemzés leszögezi: „a műsorvezetők, riporterek erősebb jelzőket csak hivatalos személy vagy politikus használata után alkalmaztak”. A legnagyobb eltérés itt is a HírTv-nél van, amely a leggyakrabban a „fiatalok” kifejezést használta.

A rendőrök jellemzésére viszonylag kevés jelzőt használtak, inkább a passzivitást hangsúlyozva védekezőként mutatták be őket. Az M1 tudósításaiban együttérzés és sajnálkozás is megjelenik, mindössze egy alkalommal tájékoztatják nézőket arról, hogy a rendőrök aktívan is felléptek, nevezetesen, hogy a székházat védő egyenruhások könnygázt vetettek be. A HírTv itt is kivétel, a hírcsatornán aggresszív cselekmények kezdeményezőiként is megjelentek a rendőrök, például amikor az újságírókat is lefújták könnygázzal – írja a tanulmány.

A kormányzati megrendelésre készült tanulmány összességében megállapította: a vizsgált tíz hónapban (2006 szeptember – 2007 június) a politikai szféra prominensei a műsorok szereplőinek 24-31 százalékát adták. A kormányoldal politikusai a megszólalók 15 százalékát adták, az ellenzék ennek mindössze a felét. A dokumentum szerint a közszolgálati adók műsoraiban a kormányzat szereplési aránya 60-70 százalék volt, míg az ellenzéké 33-40 százalék. A kereskedelmi médiában a kabinet és a koalíció 55-63 százalékban szerepelt, az ellenzék 37-45 százalékban.

Az interjú-programidőkből a közszolgálati és kereskedelmi adókon is a két oldal kétharmad-egyharmad arányban részesült a kormányoldal javára.

A dokumentum felmérte a vizsgált időszakban a televíziók nézettségének változását is. A három legnagyobb (az M1, az RTL Klub, a TV2) esti hírműsorainak nézettsége majdnem a felére esett vissza tavaly szeptembertől idén júniusig. Az M1-é 800 ezerről 500 ezerre, az RTL Klubé 1,6 millióról körülbelül 800 ezerre, a TV2-é 1,2 millióról valamivel több mint 900 ezerre. A Duna Tv Híradójának nézettsége az adófizetők pénzéből készült tanulmány szerint 120 ezerről 80 ezer környékére esett vissza, az ATV Híradójáé pedig maradt 80 ezren. A Hír Tv-vel kapcsolatban nem közölnek adatokat, de amint arról nemrég beszámoltunk: egy felmérés szerint a HírTv sugározza a második leghitelesebb híradót.