Clement kilép

A Welt beszámol Wolfgang Clement pártja irányvonalát illető kemény kritikájáról. A Focus magazin arról tudósít, hogy a német alkotmánybíróság megsemmisítette a Schröder kormány egyik meghatározó reformlépésének, a Hartz IV-es törvény egyik sarokpontját.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Joachim Peter Clement kilépéssel fenyegeti az SPD-t című cikkében tudósít a német szociáldemokrácia válságáról. A második Schröder kormány gazdasági és munkaügyi szuperminisztere az SPD és a Baloldali Párt közeledése miatt aggódik. Wolfgang Clement a pártból történő kilépéssel fenyegetőzött, amennyiben a szociáldemokraták és a Baloldali Párt a jelenleginél is szorosabban együttműködne egymással – írja a lap. (Jelenleg Berlinben és 1998 és 2006 között Mecklenburg-Előpomerániában kormányoztak együtt.)

„Ha a vörös-vörös koalíció szövetségi szinten, vagy Északrajna-Vesztfáliában valóság lesz, az számomra a Rubikon átlépését jelenti” – nyilatkozta Clement a lapnak. Egyúttal oldalvágásokkal támadta a nagykoalíciót is: „Különösen elégedetlen vagyok a munkaerő-politikájukkal. Németország e területen visszalépett.”

Clement 1998 és 2002 között Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke volt, majd később gazdasági és munkaügyi miniszterként ő volt az Agenda 2010-es címet viselő kormányzati reformtervek megvalósításának felelőse – számol be a Welt. A 2005-ös választásokat követően Clement távozott hivatalából, ma az SPD politikusaként a gazdaságban tevékenykedik és vendégprofesszorként tart előadásokat. Clement minapi interjújában világosan felsorolta a saját pártjával szembeni vádjait. „Vörös és a Lafontaine-vörös között” húzódik számára a határ – nyilatkozta. (Oskar Lafontaine 1995-1999 között az SPD elnöke, ma a Baloldali Párt Bundestag frakciójának vezetője. Szerk.)

Most az SPD „arra fixálódott, amit Lafontaine- és Gysi-csapata csinál” – írja a német napilap. Clement aggodalmának adott hangot, főként a munkaerőpiaci politika területén. Gerhard Schröder volt kancellár nyomást gyakorolt a pártjára, hogy keresztülvihesse az Agenda 2010-t. „Most megmutatkozik, az első adandó alkalommal a legkisebb gazdasági növekedést arra használják, hogy az Agenda 2010 egyes részeit visszavonják”– nyilatkozta Clement. Így azonban aligha lesznek megnyerhetőek az emberek – vélekedik. Az SPD politikusa ellenezte egy általános törvényben szabályozott minimálbér bevezetését, egyúttal bírálta a kormány döntését, mellyel bevezette a postai minimálbért.

„Támogatom a bérmegállapodásokat és ellenzem a minimálbér törvényi szabályozását. De ellenzem a minimálbérrel kapcsolatos megállapodásokkal politikai célokból történő visszaélést, mint az a postánál történt” – nyilatkozta Clement.

Kurt Beck az SPD elnöke számára üzent, aki korábban azt mondta, hogy más országok megmutatják, hogy egy törvényben előírt minimálbér nem rontja a gazdasági mutatókat: „Érdemes pontosan megvizsgálni. Mindenesetre én vezettem be Kelet-Németországban a minimálbért – és ma sokan tíz órát dolgoznak, ebből nyolcat minimálbérért, kettőt ingyen. Így működik. Ez nem old meg egyetlen problémát sem” – fogalmazott.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin Hans-Jürgen Moritz Hátraarc a Hartz IV-ben címmel ismerteti a karlsruhei alkotmánybíróság határozatát. A szövetségi alkotmánybíróság alapjaiban módosította a munkanélküli és a szociális segély összekapcsoló ún. Hartz-IV-es szabályozást, annak egyes elemeit alkotmányellenessé nyilvánította – írja a Focus. Szakértők szerint ez a segélyezettek számára még bonyolultabbá teszi ügyeik elintézését.

Olaf Scholz (SPD) szövetségi munkaügyi miniszter magabiztosan kijelentette: „Megnyugtathatom a polgárokat, hogy ez számukra semmilyen változást nem jelent majd ügyeik elintézésének színvonalában“– hangzott az ítélethirdetést követő első nyilatkozata. 2003 decemberében a vörös-zöld kormány és kereszténydemokrata többségű, a tartományi kormányokat képviselő Bundesrat képtelen volt megegyezni, hogy az új törvény szerint ki foglalkozzon a hosszú ideje munka nélkül lévőkkel: a Szövetségi Munkaügynökség (BA), mint a kormány akarta, vagy az önkormányzatok, amint a CDU és a CSU szerette volna – számol be a Focus.

Az éjszakákba nyúló viták során olyan megállapodás született, amiről Franz Müntefering, Scholz elődje és az akkori SPD frakcióvezető bevallotta, amit egyes résztvevők sem értettek. Ebből a tipikus politikai kompromisszum kerekedett, létrehoztak ún. munkaközösségeket (Argen), a munkaügynökség és az önkormányzatok között. 350 ilyen hivatali vegyes házasság létezik Németországban, s ezeket nyilvánította alkotmányellenesnek a taláros testület, a felszámolás határideje 2010 – írja a müncheni hírmagazin.

Semmi baj – véli Scholz, hiszen 21 önkormányzat eleve nemet mondott erre a megoldásra. Náluk a munkaközpont illetékes a munkaközvetítésben és a munkanélküli segély kifizetéséért felel, míg az önkormányzatok a szociális segélyezésben és a támogatásokban illetékes. Aki a szép német kifejezéssel csak jobcenternek nevezett új hivatal fogadópultjánál áll, azt Scholz szavai szerint a jövőben a következő kép fogadja: „Ha balra fordul, akkor a szociális alapbiztosítást és a munkaközvetítést, míg ha a jobbra, akkor a szociális lakás kérdését rendezheti.” Hogy ez komoly orientációs problémát jelenthet az érintetteknek a pultnál, azt később a miniszternek is el kellett ismernie – olvasható a lapban.