Szijjártó Péter: Az erdélyi magyaroknak ott kell lenniük a róluk szóló döntéseknél

Az erdélyi magyarok kezében van az az eszköz, hogy erős képviseletet küldjenek Bukarestbe, hogy a róluk szóló döntéseket ne nélkülük hozzák meg – mutatott rá Szijjártó Péter pénteken Csíkszeredában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási kampányrendezvényén.

Az RMDSZ Józan ésszel! című kampányrendezvénye Csíkszeredában Fotó: Veres Nándor

A külgazdasági és külügyminiszter Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével és államfőjelöltjével közösen vett részt a Csíki Moziban Józan ésszel címmel megrendezett telt házas pódiumbeszélgetésen. 

Rámutatott: 

tapasztalata szerint javultak a magyar–román kapcsolatok, Romániának is hasznára vált, amikor az RMDSZ kormányon volt és ezt több román tárgyalópartnere is visszaigazolta. 

„Akkor éreztem egy nagy változást a román politika hozzáállásában Magyarországgal szemben, amikor itt egyértelműsödött a román társadalomban, hogy az RMDSZ stabilizálta a román kormány és politika működését. Kiváló szakmai teljesítményt nyújtott, és azokon a területeken, ahol ő adta a minisztert, a főnököt, a vezetőket, ott Románia kifejezetten jól teljesített, amiből a román emberek profitáltak. És azt a román politika javára írjuk, hogy ezt nemcsak hogy belátták, hanem ezt elkezdték mondani is” – fogalmazott Szijjártó Péter. 

A nemzetpolitika kialakításának mechanizmusáról kifejtette: a magyar kormány nem akarja Budapestről megmondani, mi jó a külhoni magyaroknak, hanem a magyar nemzeti közösség képviselői jelzik, hogy milyen segítséget kérnek az anyaországtól, a mindenkori magyar kormánynak pedig „kutya kötelessége”, hogy ezeknek a kéréseknek, elvárásoknak a lehetőségek adta keretek között a lehető leginkább megfeleljen. 

Ezért a kormány a háború, a szankciók és az infláció közepette sem engedte, hogy a határon túli magyar közösségek támogatása áldozatául essék az infláció elleni védekezésnek. 

Elmondta: a gazdaságfejlesztési programokat is a külhoni magyar érdekképviseletek kezdeményezték. A kormány eddig 6084 külhoni kkv-nak nyújtott támogatást 85 milliárd forint értékben, aminek nyomán 170 milliárd forintnyi beruházás jött létre azokon a területeken, ahol magyar nemzeti közösségek élnek – részletezte. 

Azt hiszem, hogy a román politikai elit egy része érti, hogy ez egy win-win helyzet, mert a munkahelyek itt jöttek létre, az adófizetés itt történik, a beszállítási lehetőségek itt bővültek, és én azt gondolom, hogy ez egy jó eszköz arra, hogy erősítsük magunkat, a nemzetet, a nemzetrészeket, erősítsük az együttműködést a lakóhely szerinti ország és az anyaország között

– mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter. 

Kelemen Hunor megerősítette: a magyar közösségen múlik, hogy az RMDSZ „bent legyen a pályán”, ezért arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy november 24-én és december elsején a magyar jelöltekre szavazzanak. 

Ezt az eszközt, ami a mi szövetségünk, mert mi nem a cél vagyunk, mi az eszköz vagyunk, ezt tessék használni! Ezt úgy lehet használni, hogyha odaküldenek bennünket a parlamentbe

– mondta az RMDSZ elnöke. Úgy vélekedett: bár tévedni emberi dolog, a politikában vannak helyzetek, amikor nincs helye tévedésnek, mert egy rossz döntés helyrehozhatatlan károkkal jár. 

Példaként az ellenzék óriásmegyék létrehozásáról szóló kezdeményezését említette, amely – ha nem sikerül megakadályozni – politikai kiszolgáltatottságot, valóságos tragédiát eredményezne a közösség számára. 

Hasonló visszafordíthatatlan következményekkel járna, ha a magyar közösség képviselete meggyengülne a bukaresti parlamentben. 

A magyar–román kapcsolatok javításának lehetőségeként Kelemen Hunor a közösen képviselhető ügyeket hozta fel. Köszönetet mondott Szijjártó Péternek, amiért a magyar európai uniós elnökség következetesen támogatta Románia schengeni tagfelvételét. Úgy értékelte, hogy Romániának szerepet kellene vállalnia a Nyugat-Balkánon, ugyanakkor egy – a V4-ekre, Romániára, Bulgáriára és Ausztriára kiterjedő – közép-európai együttműködést, közös érdekérvényesítést sürgetett, amely talán a tágabb kontinenst is felébresztő „kürtszó” lehetne. 

Abban a versenyben, ahol Amerika és Kína gazdaságban versenyez, harmadiknak lenni igazából azt jelenti, hogy csúszol lefele. Donald Trump megválasztása adott egy lehetőséget, van egy pillanatnyi rés, nem lesz hosszú ideig nyitva az ajtó, amikor az Európai Unió újragondolhat egy csomó olyan kérdést, amit elbaltázott az elmúlt években

– vélekedett az RMDSZ elnöke. 

Szijjártó Péter úgy értékelte: Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson minden eddiginél nagyobb esélyt teremtett arra, hogy a béke visszaköltözzön Közép-Európába. Európa háborúpárti erői azonban nem tudják feldolgozni azt, hogy Amerikában nem a háborúpárti vezetés marad hivatalban, szerinte ennek jele az a szégyenletes kettős mérce, amivel a brüsszeli fősodor a választási eredményekhez viszonyul. 

Ha egy országban patrióta, jobboldali, konzervatív, kereszténydemokrata, békepárti erő nyeri meg a választást, akkor azonnal megkérdőjelezik a demokrácia létezését, az emberek józan ítélőképességét. Ha a liberálisok nyernek, akkor a demokrácia még soha nem volt olyan jó formában az adott országban, és az emberek még soha ennyire fantasztikus döntést nem hoztak!

– ecsetelte az eltérő brüsszeli fogadtatást a georgiai és a moldovai választási eredmények esetében. Megállapította: az elmúlt hetek választásai során szinte mindenütt a patrióta, békepárti erők győztek és törtek előre, a háborúpárti, a nemzetet valami régimódi történetnek tartó politikusok pedig egyértelműen visszaszorultak. 

A külgazdasági és külügyminiszter erre alapozva kifejezte meggyőződését, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok „a 2016 és 2020 közötti időszakban tapasztalt valaha volt legjobb formájuknál is jobb formát” fognak mutatni a következő időszakban. 

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a párt államfőjelöltje a Józan ésszel! című kampányrendezvényen Csíkszeredában (Fotó: MTI)