Vlagyimir Putyin orosz elnök Magadanba érkezett, mielőtt találkozna Donald Trump amerikai vezetővel Alaszkán – jelentette a RIA Novosztyi tudósítója.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy az államfő ebben a régióban városfejlesztési és ipari létesítményeket fog megtekinteni, valamint megbeszélést folytat Szergej Noszov kormányzóval.

 – mondta Peszkov.

Magadan és Anchorage között légvonalban körülbelül háromezer kilométer a távolság. 

Történelmi találkozóra kerül sor Alaszkában. Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójára azonban nemcsak a szolgálatok készülnek, hanem a két elnök is. 

A Skynewsnak nemrég arról számolt be Fred Fleitz Donald Trump egy korábbi tanácsadója, hogy szerinte az amerikai elnök jelenleg is készül. A felkészülés szempontjából pedig sosem hagyja ki az olvasást – emelte ki Fleitz. Trump ezek mellett várhatóan beszél majd minden érintett szakértővel, akivel úgy érzi, hogy szükség van egyeztetésre. 

A tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök augusztus 15-én, helyi idő szerint 11.30-kor kezdik meg tárgyalásaikat az alaszkai Anchorage városában. Magyar idő szerint ez 21.30-at jelent. A megbeszélés az Elmendorf–Richardson katonai bázison lesz.

Putyin telefonált

A hírek szerint az orosz küldöttség listája már meg is van. Putyin mellett lesz:

• Szergej Lavrov külügyminiszter,
• Andrej Belouszov védelmi miniszter,
• Anton Sziluanov pénzügyminiszter ,
• Kirill Dmitrijev, a Kreml fő amerikai tárgyalója.

Ezek mellett az orosz elnök tájékoztatta az orosz állami vezetőket az ukrán küldöttséggel folytatott kétoldalú tárgyalásokról, és azt hangoztatta, hogy Trump-kormányzat erőteljes erőfeszítéseket tesz annak érekében, hogy létrejöjjenek a hosszú távú béke feltételei. Putyin nem zárta ki, hogy a következő lépés az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban egy megállapodás lehet a hadászati támadófegyverek korlátozása terén – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. 

A világpolitika feszülten figyeli a közelgő Trump-Putyin csúcstalálkozót, amely akár Ukrajna jövőjét is meghatározhatja. A találkozó kimenetele potenciálisan drasztikus változásokat hozhat az ország területi integritásában, miközben Ukrajna népe a vérontás végét reméli.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnali tűzszünetet sürget. Donald Trump amerikai elnök a béke elérését tűzte ki célul, de a területcserék lehetőségének felvetése aggodalmat keltett Kijevben és Európában.

A következő 24 óra kritikus lehet Ukrajna jövője szempontjából, miközben a diplomácia és a geopolitikai érdekek ütköznek a tárgyalóasztalnál.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt években ötször találkozott egymással hivatalosan, kapcsolatuk azonban régebbre nyúlhat vissza. Bár azt sosem tisztázták, hogy hol és mikor, Trump már első elnöki ciklusa előtt is beszélt arról, hogy korábban találkozott már Putyinnal, akit egy „kemény fickónak” tart. A pénteki, alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó sorsdöntő lehet nem csak az orosz–ukrán háború, hanem az amerikai–orosz kapcsolatok jövője szempontjából is.

Moszkva tájékoztatása szerint a program már végleges: „A felek először négyszemközt tárgyalnak, majd delegációik részvételével folytatják a megbeszéléseket. A tárgyalások munkaebéd mellett folytatódnak. A találkozó elején mindkét elnök rövid nyilatkozatot tesz. A csúcstalálkozó időtartama attól függ, hogyan halad a diskurzus. A megbeszélések lezárását közös sajtótájékoztató követi.”

Orosz részről a delegációban öt fő vesz részt: Szergej Lavrov külügyminiszter, Andrej Belouszov védelmi miniszter, Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője, Anton Sziluanov pénzügyminiszter, valamint maga Usakov.

A találkozó és a megbeszélések után az orosz küldöttség azonnal visszatér Moszkvába.

Ahogy közeledik Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozója, egyre több nyilatkozat, elemzés és találgatás lát napvilágot arról, hogy vajon miben állapodnak meg, sikerül-e előmozdítani a békét. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök az orosz–ukrán háború kezdete óta a párbeszédet szorgalmazza, békemissziója során számos vezetőt felkeresett, hogy a béke érdekében tárgyaljon velük. A Trump–Putyin csúcstalálkozó most újabb fordulatot hozhat.

Trump céljai

Trump szerint jó személyes viszonyt ápol Putyinnal, és abban bízik, hogy négyszemközti beszélgetés során rá tudja venni a háború befejezésére. Ugyanakkor elismerte, hogy ez inkább felmérő jellegű találkozó lesz, semmint azonnali megállapodás.

A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Trump úgy fogalmazott: A cél első körben nem egy megállapodás, inkább egyfajta tájékozódási találkozó.

Az amerikai elnök célja többek között az is lehet, hogy újraindítsa az orosz–amerikai gazdasági kapcsolatokat. 

Putyin álláspontja

Putyin alapvető feltételei nem változtak: Ukrajna mondjon le a 2014-ben annektált Krímről és a részben megszállt keleti megyékről (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon). Az orosz fél cserébe hajlandó lenne befagyasztani a frontvonalat Zaporizzsjában és Herszonban, de elvárja, hogy Kijev lemondjon a nyugati fegyverszállításokról és a NATO-csatlakozásról.

Putyin azonban emellett újra és újra megkérdőjelezi Ukrajna függetlenségét. Egy júniusi szentpétervári gazdasági fórumon azt mondta, hogy az oroszokat és az ukránokat egy népnek tekinti: 

Ukrajna aggodalmai

Az, hogy a találkozón nem vesz részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, komoly félelmeket kelt Kijevben: attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett döntenek. Ukrajna nem hajlandó területet feladni, és attól tart, hogy egy esetleges visszavonulás újabb orosz előrenyomuláshoz vezetne.

A német kancellár, Friedrich Merz szerint a tárgyalások sorrendje kulcsfontosságú: először tűzszünet, majd biztonsági garanciák, és csak ezután lehet szó területi vitákról.

Lesznek-e konkrét eredmények?

A találkozó kapcsán Trump és kormánya is visszafogta a várakozásokat, „puhatolózó” jellegű tárgyalásként hivatkozva rá. A legnagyobb kockázat Ukrajna számára, hogy Trump és Putyin olyan megállapodást köt, amely Kijev számára elfogadhatatlan lenne – például a Donbasz feladása a tűzszünet előtt.

Az amerikai elnök egy tegnapi sajtótájékoztatón kihangsúlyozta, nem kell aggódnia senkinek, aki azt gondolja, hogy megengedi Putyinnak a trükközést. A háború kapcsán egyértelmű volt Donald Trump álláspontja: ennek soha nem szabadott volna megtörténnie. 

Szakértők szerint azonban Putyin számára már az is diplomáciai siker, hogy amerikai földön, feltételek nélkül tárgyalhat az amerikai elnökkel.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a „CCCP” felirattal ellátott pulóverben érkezett a találkozó helyszínére, amelyet a cseljabinszki SelSovet cég gyártott. A CCCP a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének rövidítése cirill betűkkel írva. Lavrov elárulta az újságíróknak, hogy már járt Alaszkában. Arra a kérdésre, hogy izgul-e a orosz–amerikai tárgyalások előtt, a külügyminiszter így válaszolt: 

Arra a kérdésre, hogy mit jósol a találkozó kapcsán azt felelte:

A Kreml 2014 júliusában jelentette ki:

Mindezt több mint 11 évvel ezelőtt történt, a Krímben azóta is az oroszok irányítanak, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik feltétele az ukrajnai háború beszüntetésére pedig az, hogy a nemzetközi közösség is ismerje el: Krím Oroszország része. 

Az Egyesült Államok és Oroszország, vagy korábban a Szovjetunió vezetőinek találkozói mindig is kiemelt figyelmet kaptak a világpolitikában. Ezek a csúcstalálkozók gyakran fordulópontot jelentettek a két nagyhatalom kapcsolatában és befolyásolták a globális geopolitikai helyzetet. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz vezető találkozója évtizedekre meghatározhatja a világ sorsát. A háborúpárti nyugati országok pedig úgy tűnik kimaradnak a világ sorsának alakításából.

– hívta fel a figyelmet a Harcosok Klubjában Orbán Viktor. 

A kormányfő kiemelte: blokkosodás helyett együttműködésre, a világgazdaság újraindítására van szükség. 

– emlékeztetett.

– írta Trump röviden, utalva a megbeszélés jelentőségére.

Trump korábban jelezte: véleménye szerint mindössze egy a négyhez az esélye annak, hogy a tárgyalás Vlagyimir Putyin orosz elnökkel valódi áttörést hoz, a washingtoni és moszkvai diplomáciai körökben azonban egyaránt remélik, hogy a találkozó közeledést hoz a két ország álláspontjai között.

Friedrich Merz német szövetségi kancellár közösségi oldalán azt írta, hogy 

– indította a bejegyzést a kancellár.

A teljes cikk itt olvasható: Alaszkában dőlhet el Ukrajna sorsa – üzent a német kancellár.

Az alaszkai csúcstalálkozó előtt Volodimir Zelenszki azt írta közösségi oldalán, hogy „Számítunk Amerikára”. Az X-en megjelent nyilatkozatában Zelenszkij megismétli Trump megjegyzéseit, mondván, hogy a mai találkozónak „valóban, nagy tétje van”, hozzátéve, hogy a csúcstalálkozónak „valódi utat kell nyitnia az igazságos béke felé” és egy háromoldalú találkozót kell előkészítenia Ukrajna, az USA és Oroszország között.

A nyilatkozat végén az ukrán elnök a háború befejezésére szólít fel, Oroszországot pedig a „szükséges lépések” megtételére.

Donald Trump amerikai elnök pénteken telefonon beszélt Alekszandr Lukasenko Belarusz vezetővel – Vlagyimir Putyin közeli szövetségesével – mindössze néhány órával Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozója előtt.

– ezt mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az olasz Corriere della Serának adott interjúban. 

Podoljak azt mondta a lapnak: szerinte egy háromoldalú találkozóra lenne szükség, máskülönben nem lesz párbeszéd a harcoló felek közt – írja a hirado.hu.

2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen állítólagos háborús bűncselekményekkel kapcsolatban. Bár Joe Biden többször is háborús bűnösnek minősítette Putyint, és azt mondta, hogy az elfogatóparancs indokolt, az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Bill Clinton elnök 2000-ben aláírta a bíróságot létrehozó Római Statútumot, de az Egyesült Államok szenátusa soha nem tette meg a szükséges lépést a szerződés ratifikálására, amely jogilag kötelezővé tenné azt.Két évvel később George W. Bush elnök hivatalosan is megszüntette az Egyesült Államok részvételét a bíróságban, arra hivatkozva, hogy az intézmény sérti az Egyesült Államok szuverenitását.

A Trump-kormányzat nyíltan ellenséges volt az NBB-vel szemben, mivel szankciókkal sújtotta néhány tisztviselőjét, amiért amerikai katonák ellen nyomoztak az afganisztáni háború során elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt. A joghatóság hiánya lehet az egyik oka annak, hogy az oroszok és az amerikaiak Alaszkát választották a pénteki találkozó helyszínéül – írta meg a BBC.

Alaszka egykor az Orosz Birodalom távoli birtoka volt, mielőtt II. Sándor cár 1867-ben – még akkor is csekélynek számító – 7,2 millió dollárért eladta az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államokban a „Alaszkai vásárlását” sokáig bírálták a kritikusok, egészen addig, amíg évtizedekkel később az aranyláz nyilvánvalóvá nem tette, hogy a 600 000 négyzetmérföldnyi terület rendkívül értékes.

Az orosz közösségi médiában terjednek azok a videórészletek is, amelyeken Trump egy Fehér Házi sajtótájékoztatón – a csúcstalálkozó előtt – elszólja magát, és azt mondja, hogy „Oroszországba” megy találkozni Putyinnal. A feliratok szerint az amerikai elnök végre „beismerte, hogy a miénk”.

Jelentős az is, hogy a találkozó amerikai földön zajlik, miután Putyin évekig óvatos volt utazásai megtervezésében a szankciók és a Nemzetközi Büntetőbíróság által 2023-ban kiadott háborús bűnök miatti elfogatóparancs miatt – írja a CNN.

Tüntetők gyűltek össze ma az alaszkai Anchorage-ban, hogy tiltakozzanak a Trump–Putyin-csúcs ellen, kifejezve kételyeiket afelől, hogy az hoz-e bármilyen eredményt. Többen csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy Zelenszkij nem vesz részt a találkozón – számolt be róla az NBC. 

Korábban írtunk róla, hogy Trump elmondta, mire számíthat Putyin, ha a mai találkozó sikertelen lesz és hogy ez egy első körös egyeztetés.

A Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti tárgyalások „ 6–7 órán át is tarthatnak” – közölte az orosz állami médiára hivatkozva a Kreml szóvivője. 

 – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov hozzátette, hogy Trump és Putyin négyszemközti megbeszélései „segítőik részvételével” zajlanak majd, de nem részletezte, kik lesznek ezek a segítők – írja a CNN. A Kreml korábban közölte, hogy a vezetők a csúcstalálkozó elején tolmácsok segítségével folytatnak négyszemközti beszélgetést, mielőtt egy üzleti ebéd mellett folytatnák a tárgyalásokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatást vár az ukrán hírszerzéstől Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök alaszkai megbeszéléséről, és abban bízik, hogy az orosz-amerikai tárgyalások megnyitják az utat egy Ukrajnát is magában foglaló háromoldalú csúcstalálkozó előtt.

– írta Zelenszkij  közösségi oldalán.

– fogalmazott az ukrán elnök.

Vlagyimir Putyin a múltban is ismert volt róla, hogy nem kímélte tárgyalópartnereit. Angela Merkel volt német kancellárt például egy alkalommal négy órát várakoztatta az orosz elnök. Donald Trump sem volt jobb helyzetben, miután a legutóbbi hét évvel ezelőtti megbeszélés alkalmával egy órát várakoztatta Helsinkiben az orosz elnök. 

Donald Trump szerint ugyanis az orosz elnök meg akar állapodni, a szakértők szerint ha pedig ez valóban így van, akkor nem érkezik majd késve az orosz elnök. 

Az EU fokozatosan egyre több szankciót vezetett be Oroszországgal és Belarusszal szemben az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta. A gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és egyéni szankciók célja Oroszország háborús képességeinek korlátozása, a stratégiai technológiák megvonása és az ország bevételeinek csökkentése. Már 18 szankciós csomag készült.

A teljes cikk ide kattintva olvasható. 

Az amerikai elnököt Alaszka felé tartva az Air Force One fedélzetén kérdezték az újságírók arról, hogy mit tekintene sikernek a találkozó kapcsán. Semmi sincs kőbe vésve – válaszolta az elnök. 

– fogalmazott az amerikai elnök.

Trump hangsúlyozta, hogy ez a háború jelenleg pénzt hoz az Egyesült Államoknak, hiszen a NATO tagországok és Európa is fegyvereket vásárol, azonban ez nem fontos. 

– emelte ki az elnök, aki azt is elárulta ugyanakkor, hogy nem lesz boldog, ha nem születik ma fegyverszüneti megállapodás. 

Kirill Dimitrijev az orosz elnök tanácsadója már Alaszkában van, ahol össze is futott egy medvével. A találkozásról pedig egy videót is megosztott közösségi oldalán.

Dimitrijev bejegyzésében azt írta: reméli hogy ez egy jó jel a tárgyalás előtt. 

Több szakaszra osztják fel a szakértők az orosz–ukrán háborút – emelte ki a Magyar Nemzetnek Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, egyetemi tanár, aki a legfontosabb történéseket is sorra vette. Mint elmondta, jelenleg Donyeck megye maradékának elfoglalása az oroszok legfontosabb célja az Ukrajna ellen vívott háborúban.

A teljes cikk ide kattintva olvasható. 

Az Air Force One fedélzetén az elnök mellett érkezik az amerikai delegáció is: Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe CIA igazgató, Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Steve Witkoff az amerikai elnök különmegbízottja is.

Az eredeti tervek szerint Trump és Putyin négyszemközt találkozott volna, azonban a Fehér Ház egyik tisztviselője az NBC-nek nyilatkozva elárulta: Rubio és Witkoff is ott lesz az amerikai elnök mellett a szobában.