2024 nyarán az ukránok megtámadták Kurszk megyét, ami taktikai siker az ukránok számára, nagyjából nyolc hónapig sikerült tartaniuk a területet.
Ez egy stratégiai meglepés volt, pszichológiai szempontból, harci morál szempontjából egy nagyon jó döntés volt, mert megingatta a hitet az oroszok verhetetlenségében. A kettes számú cél az volt, hogy elérjék, hogy az oroszok erőket vonjanak el Donyeck megyéből, és lelassuljon az ottani orosz előrenyomulás
– emelte ki a szakértő.
Az igazi nagy kérdés most az, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóján milyen eredményt tudnak majd elérni, de a volt vezérkari főnök nem számít áttörésre.
Putyin nyilván nem fogja feladni. Most lendületben van, tehát remény van arra, hogy még nagyobb területeket szerezzen, hogy esetleg még őszig, amíg el nem indul a saras, téli, nehezen járható tereppel, éghajlati viszonyokkal járó időszak, ha nem is tudnák elfoglalni a két erődvárost, esetleg be tudnák keríteni. Akkor elérnék Donyeck megy határát, és lehetne tárgyalni a területi ügyekről
– vélekedett.
Szerinte a legnagyobb eredmény az lenne, ha a tűzszünetet rendelnék el, de nyilván ebbe Putyin nem fog belemenni. Szintén valószínűtlen, hogy beszüntesse az úgynevezett stratégiai támadásokat, tehát az ukrán városok elleni, napi szintű, eleinte főképp rakétákkal, mostanában zömében drónokkal végrehajtott csapásokat.
Ennek a leállítása lenne a legegyszerűbben megvalósítható gesztus Putyin részéről Trumpnak, de Szenes Zoltán erre sem lát nagy esélyt, hiszen „például Harkiv megyében ahhoz, hogy közeledjen Harkivhoz, ahhoz neki állandó tűz alatt kell tartania a várost”.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!