Putyin aligha fogja feladni az eddigi erőfeszítéseit

Több szakaszra osztják fel a szakértők az orosz–ukrán háborút – emelte ki a Magyar Nemzetnek Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, egyetemi tanár, aki a legfontosabb történéseket is sorra vette. Mint elmondta, jelenleg Donyeck megye maradékának elfoglalása az oroszok legfontosabb célja az Ukrajna ellen vívott háborúban.

Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)

Ha az orosz–ukrán háború legfontosabb momentumait szeretnénk sorra venni, az első rögtön maga az Ukrajna elleni invázió 2022. február 24-én – mondta el lapunknak Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, egyetemi tanár.

Putyin aligha fogja feladni az eddigi erőfeszítéseit az Ukrajna elleni háborúban (Fotó: AFP)

A következő fontos állomás 2022 áprilisának eleje, amikor az oroszok kivonták a csapataikat északról, tehát Szumi és Harkiv megyékből, és a harctevékenységüket gyakorlatilag a Donbaszra illetve a déli területekre koncentrálták.

Ez a második nagyon fontos mérföldkő, jelentős visszavonás

– hívta fel a figyelmet.

Az orosz erők nem tudták elfoglalni Kijevet, túl nagy volt a front, emiatt döntöttek úgy, hogy a fő csapás iránya a Donbasz legyen – tette hozzá.

Néhány hónappal később, a nyár végén, szeptember elején az ukránok egy nagyjából öthetes támadó hadművelettel jelentős területeket vettek vissza Harkiv és Luhanszk megyékben. Az utóbbinak, amelyet nyárra elfoglaltak az oroszok, nagyjából egyharmadát sikerült ekkor visszavenni – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az év végén az oroszok visszavonták az erőiket a Dnyeperen túlra.

Ez az áprilisihoz hasonlóan egy tudatos visszavonulás volt az oroszok részéről – emelte ki Szenes Zoltán.

2023 eseményei közül a nyár végi tervezett ukrán ellentámadás emelkedik ki, ez azonban nem volt sikeres. Kicsi teret ugyan nyertek, de közben az oroszok a fél év alatt délen, Zaporizzsja megyében felépítettek egy nagyon erős védelmi rendszert, az úgynevezett Szurovikin-vonalat, amit az ukránok nem bírtak áttörni – emlékeztetett a volt vezérkari főnök.

Az oroszok 2024 szeptemberétől átvették a hadászati kezdeményezést, ami azt jelentette, hogy a teljes arcvonal szélességében az oroszok támadtak, és ugyan nagyon lassan – hiszen ez egy felőrlő háború –, de fokozatosan teret nyertek

– fogalmazott.

Ennek az első üteme az volt, hogy gyakorlatilag visszafoglalták Luhanszk megyét – tette hozzá. Donyeck megyében nagy, több hónapos csata folyt Bahmutért, és ez a lassú térnyerés és kezdeményezés az oroszok részéről megmaradt napjainkig.

Donyeck megyéből még nagyjából húsz százalék van az ukránok ellenőrzése alatt, most azért megy a küzdelem, hogy ezt próbálják elfoglalni. Pokrovszk térségének az lenne a jelentősége, hogy ezzel teljesen elvágnák az ukrán logisztikát – magyarázta Szenes Zoltán. Ha pedig ez sikerül, akkor már csak a két erődváros, Szlovjanszk és Kramatorszk marad.

2024 nyarán az ukránok megtámadták Kurszk megyét, ami taktikai siker az ukránok számára, nagyjából nyolc hónapig sikerült tartaniuk a területet.

Ez egy stratégiai meglepés volt, pszichológiai szempontból, harci morál szempontjából egy nagyon jó döntés volt, mert megingatta a hitet az oroszok verhetetlenségében. A kettes számú cél az volt, hogy elérjék, hogy az oroszok erőket vonjanak el Donyeck megyéből, és lelassuljon az ottani orosz előrenyomulás

– emelte ki a szakértő.

Az igazi nagy kérdés most az, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóján milyen eredményt tudnak majd elérni, de a volt vezérkari főnök nem számít áttörésre.

Putyin nyilván nem fogja feladni. Most lendületben van, tehát remény van arra, hogy még nagyobb területeket szerezzen, hogy esetleg még őszig, amíg el nem indul a saras, téli, nehezen járható tereppel, éghajlati viszonyokkal járó időszak, ha nem is tudnák elfoglalni a két erődvárost, esetleg be tudnák keríteni. Akkor elérnék Donyeck megy határát, és lehetne tárgyalni a területi ügyekről

– vélekedett.

Szerinte a legnagyobb eredmény az lenne, ha a tűzszünetet rendelnék el, de nyilván ebbe Putyin nem fog belemenni. Szintén valószínűtlen, hogy beszüntesse az úgynevezett stratégiai támadásokat, tehát az ukrán városok elleni, napi szintű, eleinte főképp rakétákkal, mostanában zömében drónokkal végrehajtott csapásokat.

Ennek a leállítása lenne a legegyszerűbben megvalósítható gesztus Putyin részéről Trumpnak, de Szenes Zoltán erre sem lát nagy esélyt, hiszen „például Harkiv megyében ahhoz, hogy közeledjen Harkivhoz, ahhoz neki állandó tűz alatt kell tartania a várost”.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Anadolu via AFP)