Azt követően, hogy Oroszország 2022. február 24-én teljes inváziót indított Ukrajna ellen, az EU súlyos és példa nélkül álló szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezek az intézkedések kiegészítik az Oroszországgal szemben 2014 óta, a Krím annektálása és a minszki megállapodások végrehajtásának elmulasztása nyomán bevezetett szankciókat. Szerepelnek köztük mind gazdasági és egyéni szankciók, mind pedig diplomáciai intézkedések és vízumintézkedések. Az intézkedések az unió azon politikai célkitűzésének a megvalósítását célozzák, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, mégpedig egyrészt az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával, másrészt pedig azáltal, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza Oroszország törvénytelen agressziós háborújának a folytatását – számolt be róla az Europa.eu.

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, az Európai Unió 2025. júliusában jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen. Ez volt az EU 18. szankciós csomagja az ukrajnai háború kezdete óta.
Az EU szankciói precízen céloznak, kialakításuknál az arányosság és az ideiglenesség elvét tartották szem előtt. Ez lehetővé teszi, hogy a szabályokat folyamatosan felülvizsgálják, és szükség esetén enyhítsék, megszüntessék vagy módosítsák, amennyiben az uniós célok teljesülnek, vagy látható előrelépés történik azok elérésében.
Az unió hasonló intézkedéseket vezetett be Belarusszal, Iránnal és Észak-Koreával szemben is, válaszul arra, hogy ezek az államok támogatják Oroszországot az ukrajnai katonai műveletekben.
Ezen túlmenően, az EU az orosz hibrid fenyegetések és az emberi jogok folyamatos romlása – különösen Alexej Navalnij halála – miatt bizonyos orosz személyeket és szervezeteket is célba vett szankciókkal.