Putyin a szankciókkal fizeti meg igazán az orosz–ukrán háború árát

Az EU fokozatosan egyre több szankciót vezetett be Oroszországgal és Belarusszal szemben az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta. A gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és egyéni szankciók célja Oroszország háborús képességeinek korlátozása, a stratégiai technológiák megvonása és az ország bevételeinek csökkentése. Már 18 szankciós csomag készült.

2025. 08. 15. 18:49
Már 18 szankciós csomag sújtja Oroszországot és szövetségeseit
Már 18 szankciós csomag sújtja Oroszországot és szövetségeseit Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP/SPUTNIK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azt követően, hogy Oroszország 2022. február 24-én teljes inváziót indított Ukrajna ellen, az EU súlyos és példa nélkül álló szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezek az intézkedések kiegészítik az Oroszországgal szemben 2014 óta, a Krím annektálása és a minszki megállapodások végrehajtásának elmulasztása nyomán bevezetett szankciókat. Szerepelnek köztük mind gazdasági  és egyéni szankciók, mind pedig diplomáciai intézkedések és vízumintézkedések. Az intézkedések az unió azon politikai célkitűzésének a megvalósítását célozzák, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, mégpedig egyrészt az Oroszországra gyakorolt nyomás maximalizálásával, másrészt pedig azáltal, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza Oroszország törvénytelen agressziós háborújának a folytatását – számolt be róla az Europa.eu.

A szankciók célja tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot
A szankciók célja tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot
Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, az Európai Unió 2025. júliusában jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen. Ez volt az EU 18. szankciós csomagja az ukrajnai háború kezdete óta.

Az EU szankciói precízen céloznak, kialakításuknál az arányosság és az ideiglenesség elvét tartották szem előtt. Ez lehetővé teszi, hogy a szabályokat folyamatosan felülvizsgálják, és szükség esetén enyhítsék, megszüntessék vagy módosítsák, amennyiben az uniós célok teljesülnek, vagy látható előrelépés történik azok elérésében.

Az unió hasonló intézkedéseket vezetett be Belarusszal, Iránnal és Észak-Koreával szemben is, válaszul arra, hogy ezek az államok támogatják Oroszországot az ukrajnai katonai műveletekben.

Ezen túlmenően, az EU az orosz hibrid fenyegetések és az emberi jogok folyamatos romlása – különösen Alexej Navalnij halála – miatt bizonyos orosz személyeket és szervezeteket is célba vett szankciókkal.

Kikre vonatkoznak a szankciók?

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető lépések miatt hozott uniós korlátozó intézkedések több mint 2500 személyre és szervezetre vonatkoznak. 

Többek között a szankcionált emberek közé tartoznak:

  • Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke
  • Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere
  • Viktor Janukovics, Ukrajna korábbi elnöke
  • Roman Abramovics 
  • az orosz állami duma (a parlament alsóháza) tagjai
  • a Nemzetbiztonsági Tanács tagjai
  • az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának tagjai
  • miniszterek, kormányzók és helyi politikusok, például Moszkva polgármestere
  • magas rangú tisztviselők és katonai személyzet
  • a Wagner-csoport parancsnokai
  • prominens üzletemberek és oligarchák
  • Kreml-párti és ukránellenes propagandisták

A jegyzékben többek között szerepelnek a következőkért felelős vagy a következőkben részt vevő személyek is:

  • ukrán gyermekek elhurcolása és kényszeradoptálása
  • drónok gyártása és szállítása
  • a szankciók kijátszása
  • orosz árnyékflotta fenntartása
  • a Bucsában és Mariupolban elkövetett atrocitások

A jegyzékben iráni, belarusz és KNDK-beli személyek is szerepelnek. 

A jegyzékbe vett szervezetek között szerepelnek: 

Politikai pártok, fegyveres erők és félkatonai csoportok, köztük a Wagner-csoport, bankok és pénzügyi intézmények, propagandáért és dezinformációért felelős médiaszervezetek, a katonai és védelmi ágazatban működő vállalatok, a közlekedési és energetikai ágazatban működő vállalatok, a légi közlekedési, a hajógyártási és a gépgyártási ágazatban működő vállalatok.

A személyekkel szembeni szankciók utazási tilalomból és vagyoni eszközök befagyasztásából állnak. A szervezetekre vonatkozó szankciók pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban.

Oroszországgal folytatott uniós kereskedelem

Az EU a gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként különféle import- és exportkorlátozásokat vezetett be Oroszországgal szemben. Ennek értelmében az uniós cégek bizonyos árukat nem szállíthatnak az országba, miközben orosz vállalatok sem értékesíthetnek meghatározott termékeket az EU piacára.

A tiltott termékek listáját úgy alakították ki, hogy a szankciók minél nagyobb mértékben gyengítsék az orosz gazdaságot, de a uniós vállalatok és lakosság számára a károk minimalizáltak legyenek. Különösen fontos, hogy a korlátozások nem érintik a mindennapi fogyasztási cikkeket, valamint az egészségügyi, gyógyszeripari, élelmiszer- és mezőgazdasági termékeket, így a lakosság életszínvonala nem csökken.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2022 februárja óta az EU Oroszországra irányuló exporttilalma több mint 48 milliárd euró értékű árut és technológiát érintett. Ugyanakkor az Oroszországból érkező import tiltása 91,2 milliárd eurónyi árura vonatkozott. Ez a 2021-es adatokhoz képest az export 54 százalékát és az import 58 százalékát érinti, jól mutatva a kétoldalú kereskedelem drasztikus visszaesését.

2023 decembere óta tilalom vonatkozik az orosz gyémántokra is: ez a G7-ek arra irányuló törekvésének része, hogy olyan, nemzetközileg összehangolt gyémánttilalmat dolgozzanak ki, amelynek célja, hogy megfossza Oroszországot ettől a fontos bevételi forrástól.

Mit jelent az olajembargó a gyakorlatban?

2022 júniusában a tanács elfogadta a szankciók hatodik csomagját, amellyel többek között megtiltja, hogy az EU Oroszországból tengeren szállított nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A korlátozások a nyersolaj esetében 2022. december 5-től, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5-től alkalmazandók. Átmeneti kivétel van hatályban az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolaj tekintetében, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel. A csővezetékekre vonatkozó mentesség alkalmazása Lengyelország és Németország esetében 2023. június 23-án, Csehország esetében pedig 2025. július 1-jén megszűnt. Ezenkívül Horvátország javára átmeneti eltérést alkalmaznak az orosz vákuumgázolaj behozatalára vonatkozóan.

Hogyan működik az olajárplafon?

Ugyan tilos orosz nyersolajat és kőolajtermékeket tengeri úton szállítani harmadik országokba, és kapcsolódó szolgáltatást sem lehet nyújtani, azonban az EU erre vonatkozóan bevezetett egy kivételt: ha az említett árukat az olajárplafonnal azonos vagy az alatti áron vásárolják meg, akkor az említett tevékenységek engedélyezettek.

Az árplafonok az Oroszországból származó vagy onnan exportált, tengeren szállított nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra alkalmazandók.

Mióta az EU bevezette az olajárplafont és az egyéb energetikai szankciókat, Oroszország olaj- és gázbevételei csaknem 80 százalékkal csökkentek a háború előtti szinthez képest.

Az olajárplafonok kijátszása

A tanács először a 11. és a 12. szankciócsomagban fogadott el intézkedéseket azon kockázat kezelése érdekében, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin árnyékflottája révén kijátssza a szankciókat.

A 14. szankciócsomagban a tanács bevezetett egy új intézkedést az Oroszország Ukrajna elleni háborújához hozzájáruló hajókra vonatkozóan: e hajók nem hajózhatnak be uniós kikötőkbe, és nem nyújthatók számukra szolgáltatások. Az EU számos okból jegyzékbe vehet hajókat, köztük a Vlagyimir Putyin árnyékflottájához tartozó hajókat is.

2025. július 18-ig az EU 444 hajót vett fel a jegyzékbe, köztük Vlagyimir Putyin árnyékflottájának részét képező nem uniós tartályhajókat is.

Szankciók a közlekedésben

Az EU tilalmat vezetett be – a tranzitra is kiterjedően – az EU-ba irányuló közúti árufuvarozásra vonatkozóan az orosz és belarusz közúti fuvarozók, pótkocsik és félpótkocsik esetében.

A tilalom célja egyrészt az, hogy az orosz ipar csak korlátozott mértékben tudjon kulcsfontosságú árukat beszerezni, másrészt pedig az, hogy mind az Oroszországba irányuló, mind pedig az onnan kiinduló közúti kereskedelem zavart szenvedjen. 

Az EU minden orosz légitársaság számára megtiltotta az uniós repülőterek és az uniós légtér igénybevételét. Ezenkívül az EU megtiltotta a légiközlekedési ágazatban és az űriparban használt termékek és technológiák Oroszországba történő exportját is. 

Az EU lezárta kikötőit Oroszország teljes kereskedelmi flottája előtt, amely több mint 2800 hajóból áll. Ez a korlátozás azonban nem érint néhány szállítóhajó és azokat a hajókat, amelyek segítségre szorulnak és menedékhelyet keresnek, vagy vészkikötőbe kényszerülnek tengerészeti biztonsági okokból, vagy azért, hogy a tengeren életeket mentsenek.

Mit jelent a SWIFT-rendszerből való kizárás?

A kizárás miatt 45 orosz és négy belarusz bank nem tud a SWIFT-rendszer használatával történő nemzetközi fizetéseket kezdeményezni, illetve fogadni. Ennek következtében ezek a bankok nem juthatnak devizához és vagyoni eszközöket sem tudnak külföldre átutalni. Mindez negatív következményekkel jár az orosz és a belarusz gazdaságra nézve.

Mire használja az EU a zárolt orosz vagyoni eszközöket?

Az Európai Unió 2022 februárjában, az Oroszországgal szembeni harmadik szankciócsomag részeként megtiltott minden olyan ügyletet, amely az Orosz Központi Bank tartalékainak és vagyoni eszközeinek kezelésével kapcsolatos. Ennek eredményeként immobilizálták az Orosz Központi Bank minden, az uniós központi bankoknál és pénzügyi intézményeknél tartott vagyoni eszközét és tartalékát.

210 milliárd euró az Orosz Központi Bank jelenleg az EU-ban zárolt vagyoni eszközeinek összege.

A tanács 2024. május 21-én kiigazította a kapcsolódó jogi keretet, és ezzel biztosította, hogy az Orosz Központi Bank vagyoni eszközeinek immobilizálása révén generált rendkívüli bevételeket fel lehessen használni Ukrajna támogatására, helyreállítására és újjáépítésére, valamint az orosz agresszióval szembeni ukrán önvédelem céljaira.

Borítókép: Már 18 szankciós csomag sújtja Oroszországot és szövetségeseit (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.