Tudjuk-e, hogy milyenek a legizgalmasabb olaszrizling borok? Ha valaki netán még nem találkozott volna a 2013 óta létező Csopaki-kódex olaszrizlingjeivel, hát nem is tudom, milyen mutatványról maradt le! Elegancia, vagányság, finom illatok és ízek, csupa-kő mégis barátságos borok ezek.
2024. november 11. hétfőn remek kóstolón vehettünk részt.
Öt termelő, a Jásdi Pince képviseletében Jásdi Attiláné Csaba Réka, Kovács Tamás a Szent Donát Pincétől, Petrányi István, Koralevics Károly, dr. Fekete Zsolt, Gál Zsombor a Homola Pincétől jött el.
Régóta készültem már erre az alkalomra. Ugyan én az Úr kegyelméből a kezdetektől kísérhetem évről-évre a csopaki borok sorsát, de mindezt szerettem volna annak az igényes csapatnak is bemutatni, akik évek óta nyitottak a jóra – borban és szóban egyaránt.
Elfogult és elkötelezett vagyok, több okból is. Tetszik, nem tetszik az ember személyes kötődése valamelyest meghatározza későbbi kapcsolatainkat, akár egy-egy borvidékhez is. Így van ez nálam is, Csopakkal. Ugyan a saját, összesen tizenkét szüretet megélt kővágóőrsi szőlőnk Badacsonyhoz kötött, mégis sokat jártunk Csopakra.
Valójában a balatoni borokhoz és különösen az olaszrizlinghez való, azóta is szoros kapcsolatomat egy csopaki termelő, Focht Géza és az ő Berekháton lévő olaszrizlingje alapozta meg.
Géza a domb tetején gyönyörű kilátással a tóra egy hagyományos, öreg tőkés 1 x 1 méteres térállású szőlőben gazdálkodott, nagyjából 10.000 tőkével. Pincéjében semmi nem volt, ami a modernnek mondott borkészítéshez kötötte volna, a pince maga és a borok mégis kifogástalanul tiszták és határozottak voltak. Kitűnő arányok, remek savak, hosszú és kerek borok a fajta elmaradhatatlan kis fanyarságával. Ezek a borok nem csak itatták magukat, de hosszabb ideig is bírták az érlelést. Nem egy palackot tizenöt éves korában vettünk elő, és akkor is remek formát mutatott. Saját borunk mellett tehát rendszeresen ittuk a csopakit is.
Rengeteg kispincét végig jártunk, így elég tiszta és reális képet kaptunk az akkori – kilencvenes évek eleje – hazai borvilágról.
Valójában ezek a pincejárások vezettek oda, hogy megpróbáltuk megkeresni a kistermelői borok igényes fogyasztókhoz való eljuttatását.
Ameddig csak vissza tudunk menni az időben, ez a terület mindig bortermelő vidék volt. Csopak és Veszprém között, Nemesvámos határában, a mai Baláca pusztán feltártak egy i.sz. III. századi Villa Urbanát Probius császár idejéből. A romokon szőlőmotívumú ornamentikát, a falfestményeken szüreti jeleneteket láthatunk.
A honfoglalás után Kárász törzsének a tulajdonába került a terület. Bizonyítottan hazánk első olyan szőlőművelő települése, melynek ismerjük a nevét, a borvidékhez tartozó Paloznak. István király egy poloznaki „szőlőst” adományozott az 1018 körül alapított veszprémvölgyi apácamonostor ellátására. A „szőlős” magyar szó, szőlőművelő szolgát jelent, aminek latin megfelelője a „vinitor”. I. András húsz háznépet (mausio) adományozott 1055-ben az általa alapított Tihanyi Apátságnak, amint az alapító oklevélben is olvasható. 1082-es adatok szerint a veszprémi püspöknek is volt szőlője Csopakon. 1211-ben évszázadokra a Tihanyi Apátság tulajdonába kerültek Füred és környékének szőlőterületei.
A virágzó szőlőtermelés, akárcsak az ország egyéb területein is, a török hódoltság idején visszaesett, csökkent a szőlőművelők száma és csökkentek a szőlőterületek is. A XVIII. század hozta meg az újabb fellendülést, az 1750-es években az országban az elsők között itt alakultak meg a szőlőművelést és borászatot szabályozó hegyközségek.
A XIX. századra Füred lett a Balaton fővárosa, itt tartották a megye és az ország előkelőségei a báljaikat, fogyott is a jó füredi bor kellően.
Több egyháznak is voltak birtokai a borvidéken, az 1880-as években Ranolder veszprémi püspök Bécsbe szállította az 50 kataszteri holdas csopaki birtokának a termését. Hosszú ideig a Badacsonyi Borvidékhez tartozott, csak 1959-től önálló borvidék, a Tihanyi félszigetet pedig csak 1997-ben csatolták hozzá.
De mi is az a Csopaki-kódex? Röviden: termelői egyesülés. Bővebben: a szabályozás maga talán elsőként határozza meg a legkonkrétabban a terroir fogalmát, még ha nem is így írják le ezzel a kifejezéssel. Ha belegondolunk, a terroir nem más, mint egy adott termőhely egyediségének megjelenése egy palack borban. A természeti környezet hatását az adott kisebb, jellemző és egyedi területen mindenféle maszkírozás nélkül lehet kóstolni a borokban. Ehhez viszont szükség van egy olyan határozott keretre, amin belül történik a szőlőművelés és borkészítés. Sem túlérett, sem botritiszes szőlő, sem túlzott almasavbontás vagy alkoholtöbblet nem fedi el a legjobb dűlők egyedi karakterét. Persze ehhez a szép játékhoz szükség van egy olyan szőlőfajtára is, ami az adott termőhelyen egyedi és kitűnő minőséget tud adni. Az olaszrizlingben ezt a fajtát megtalálták a csopaki gazdák.
A Csopaki Kódex egy független eredetvédelmi és védjegy oltalmi rendszer, melynek fókuszában Csopak és hagyományos fajtája, az olaszrizling áll.
Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magasabb fokú védelme. A Csopaki Kódex négy pillérbe gyűjtve tartalmaz termelési előírásokat. A védjegyével ellátott boroknak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelnie.
A Kódex védjegyében szereplő kétfarkú oroszlán eredetileg a Csopakon élt nemesség középkori pecsétjéről származik, ma egyben Csopak község hivatalos címerének központi figurája is. A Kódex védjegy hivatalosan bejegyzett megjelölés, melynek tulajdonosa a Csopaki Önkormányzat.
Az önkorlátozó szabályok vonatkoznak a termelés alá vont szőlőterületekre, a szüretkor optimális érettségre, a palackozott bor tényleges alkoholtartalmára és a sav- és cukortartalomra is.
A legjobb minőséget képviselő csopaki olaszrizlingek csak száraz, egészséges szőlőből készült borok lehetnek.
A mustot kizárólag olyan élesztővel szabad erjeszteni, amely nem változtatja meg az olaszrizling bor természetes illat- és zamatjegyeit. De akad szabály az érlelésre és forgalomba hozatalra is.
Miért is kell a termelőknek ez a szigorú rendszer és válogatás? Egyáltalán, biztos hogy a termelőknek van erre szüksége és nem a fogyasztóknak? Kit is szolgál valójában a Csopaki Kódex és a köré épült – jobban mondva épülő – rendszer?
A kiindulás egy teljesen egyszerű és érthető kívánalom volt, mely a csopaki termelők java részéről indult el: csopakiként csak olaszrizlingből készült, csopaki minősített területről származó, minimum 12 v/v alkoholtartalommal rendelkező, érzékszervi vizsgálaton átesett és ott megfelelő minősítést kapott bor lehessen.
Ez az alap, ami a Csopaki Rizling kategóriában induló borok kevésbé szigorú követelményrendszerének az alapját képezi.
A „Csopaki Kódex” meghatározott eredetvédelemre viszont csak csopaki meghatározott dűlőkből származó, dűlőszelektált bor pályázhat, melyek érlelésére és kötelező analitikai értékeire vonatkozóan is kitér a szabályzat.
Nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy mi indokolja egy-egy borvidék vagy más, szűkebb borvidéki terület pincészeteinek igényét arra, hogy a jelenleg hatályos, az EU tagországokra vonatkozóan egységes szabályozás mellett, mintegy saját maguk sanyargatására újabb szigorításokat vezessenek be. Egzakt és minden igényt kielégítő választ erre a kérdésre nyilván nem tudunk adni, de néhány alapvető tényt érdemes körül járni.
A jelenlegi szabályozás, melynek alapját képezi a tagországok egyes borvidékein megszületett termékleírások sokasága, túlságosan tágra lett szabva. Hazai termékleírásaink zöme egyszerre próbálja integrálni a minőségi borkészítés alapjául szolgáló termelők és az igénytelen tömegtermelés érdekeit is, ami érthetően csak egy kimondottan laza, túlságosan megengedő rendszerben működik. Az igényes, a minőséget és az egyediséget mindenek fölött számon tartó termelők számára ez a rendszer tehát érthetően nem megfelelő.
Nincs hát más megoldás, mint saját pozitív megkülönböztetésük érdekében olyan keretet alkotni saját maguk számára, ami egyértelművé teszi a minőség egyes szintjeit és az egyediség kifejeződésének lehetséges útjait.
(Csak zárójelben, ez a megkülönböztetés egyáltalán nem a borvidék hivatalos másik felének, Balatonfürednek termelői vagy éppen borai ellen irányul, csupán szűkíti egy adott „márka” vonatkozásában a termőhelyet, ami az egyedi karakter elérése szempontjából elengedhetetlen.)
Jásdi Pince Lőczedombi Olaszrizling 2019 Csopaki Kódex bor
Csopaknak sok jó dűlője van, ezek közül talán a legismertebb a Lőczedomb. A Jásdi Pince borai két évtizede az élvonalban kínálják magukat, megkérdőjelezhetetlen színvonalon és stílusban. Tiszta, arányos és intelligens borok ezek. A Lőczedombi nehezebben nyílik, több idő kell neki a palackban, mint más dűlők borainak. Talán a Siralomvágó kíván még hosszabb törődést, amit mindkét terület borai meghálálnak. Illatában zárkózott, levegővel érkezik meg a turbolya és tárkony buja kettőse. Sós háttér, izgalmas fanyarkás kiemeléssel. Szájban is az elegancia legfőbb értéke, remek egyensúly, hosszú szép utóíz. A szájpadláson végig lendületes, lezárása könnyed és a jó savakról szól. Korszakos olaszrizling.
Szent Donát Pince Slikker 2017 Csopaki Kódex bor
Csopak és az olaszrizling összetartozó fogalmak. Még akkor is, ha itt az utóbbi néhány szinte trópusi meleget hozó évjárat megtépázza időnként a borok savszerkezetét. A Slikker maga a terroir. Csopak vöröses agyagos homokkő rajzolta területéről, a fajta és a hely szimbiózisa palackba zárva. Eleven karakter a korty elején, sima tapintás, hosszú, tartós utóíz. Remek példája annak, hogy hordó nélkül is lehet komoly borokat készíteni ebből a fajtából. Egy valami kell hozzá, jobban mondva kettő. Egyedi terroir és elkötelezett gazda, aki ezt észreveszi, és jól használja. Magnumból kóstoltuk, nem feledjük.
A kóstolón nem kizárólag Csopaki-kódex védjegyes borokat kóstoltunk, visszamentünk az időben 2007-ig. Köszönet érte a termelőknek!
Résztvevő pincészetek és borok:
Jásdi Pince Csopaki 2023
Fekete Borpince 2023 Ötsoros
Petrányi Pince 2023 Rizling Classic
Koralevics Olaszrizling 2023 Nagykúti dűlő, Kódex
Guden Kisbirtok Slikker 2023
Guden Kisbirtok Kertmög 2023
Koralevics Furmint 2023 Hegyalja dűlő
Jásdi Pince Lőczedombi 2023
Homola Rizling 2023
Szent Donát Slikker 2022
Petrányi Pince 2022 Hegybor
Petrányi Pince 2022 Szitahegy dűlő Kódex
Szent Donát Márga Furmint 2022
Homola Birtok 2021 "Black'"
Homola Sáfránkert 2020
Fekete Borpince 2019 Ötsoros
Homola Hajnóczy 2019
Szent Donát 2017 Slikker magnum
Szent Donát Kódex Olaszrizling 2017 magnum
Petrányi Pince 2015 Kódex
Fekete Borpince 2014 Kissé kései szüretelés
Fekete Zsolt 2007
Fekete Zsolt 2008
Fekete Zsolt 2009
