Elnyomják a németeket az EU-ban

A Die Welt beszámol arról, hogy a németek az EU-ban érdekeik jobb képviseletére törekszenek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a januári hesseni tartományi választások esélyeit latolgatja. A Süddeutsche Zeitung arról tudósít: Berlint bosszantja, hogy Washington nem tájékoztatta Angela Merkel kancellárt az iráni atomprogrammal kapcsolatos új titkosszolgálati ismeretekről.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Werner D’Inka Kochnak harcolnia kell című kommentárjában foglalkozik a küszöbön álló hesseni tartományi választások esélyeivel. A CDU a január végi tartományi gyűlési választásokon aligha tudja megvédeni abszolút többségét. Ez annál világosabb, minél közelebb kerül a választások időpontja. A határozatlanok nagy része ugyan csak január végén dönt, ennek ellenére a CDU beleragadt a 40 százalékos eredménybe, míg az SPD a 30 százalékos eredményről képtelen elmozdulni.

Amennyiben a politikai táborokat összevonjuk, a CDU és az FDP 47 percentet kapna, miközben az SPD és a zöldek 43 százalékon állnak. Szoros lesz, bárhogyan is végződjön. A közvélemény-kutatási eredmények minden állítólagos stabilitása ellenére érdemes megjegyezni, hogy egyelőre csak az SPD vív előre hozott választási kampányt, míg a CDU az új évre tartja szárazon a puskaporát.

Roland Koch (CDU) miniszterelnök azt a taktikát követi, hogy kihívóját, Andrea Ypsilantit (SPD) nem emeli túl korán magával egy szintre. Ez a terv természetesen nem nélkülözi a kockázatot, de öt évvel ezelőtt is az utolsó pillanatban sikerült a CDU-nak az abszolút többséget elérnie. Most ezt szeretné Koch még egyszer megismételni.

A polgári tábor Achilles-sarka az FDP lehet. A szakkérdésekben szolid, de vonzó személyek nélküli párt ingadozik az ellenzéki retorika és az esetleges koalíciós partnerrel való óvatos bánásmód között. Így nem találták meg eddig saját hangjukat a kampányban. Másrészt az elemzésekben a zöldek a maguk kilenc százalékával alulértékeltnek tűnnek. Végül ott van a Baloldali Párt, mely Hessenben kommunista hangütéssel kampányol, s mely a mostani elemzések szerint számíthat az ötszázalékos bejutási küszöb átlépésére. Az, hogy ezt sokan közönyösen veszik tudomásul, a választások egyik botránya.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban Nico Fried Texasi hallgatás című cikkében ismerteti Berlin bosszúságát, amiért nem tájékoztatták a kancellárt az iráni atomprogrammal kapcsolatos új titkosszolgálati információkról. George W. Bush Angela Merkellel a texasi Crawfordban tartott november eleji találkozóján a szövetségi kormány nyilatkozata szerint Washington nem tájékoztatta őket az iráni atomprogrammal kapcsolatos titkosszolgálati ismereteiről.

„Crawfordban Iránt csak általánosságban említették” – fogalmazott pénteken Thomas Steg helyettes kormányszóvivő. „A megbeszéléseken a titkosszolgálati helyzet nem játszott szerepet.”

A Fehér Ház csütörtökön médiainformációkra reagálva elismerte, Bush elnököt már augusztusban tájékoztatták az új információkról. Szóvivői tájékoztatás szerint már a nyár végén arról tájékoztatta Mike McConnell nemzeti hírszerzési igazgató az elnököt, hogy Irán vélhetően leállította titkos atomprogramját.

Merkel november 9-én és 10-én, tehát majdnem két hónappal később meglátogatta az elnök texasi magánfarmját. A szövetségi kormány arról tájékoztatott, hogy Washington közvetlenül a legfrissebb titkosszolgálati jelentés hét eleji nyilvánosságra hozatala előtt tájékoztatta Berlint. Steg pénteken megerősítette, hogy a kancellár külpolitikai tanácsadóját, Christoph Heusgent röviddel a nyilvánosságra hozatal előtt Washington informálta.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Christoph B. Schiltz és Hannelore Crolly EU-költségvetés: Németország fizet, de alig van beleszólása címmel ismerteti a berlini önsajnálatot. Senki sem fizet annyit Európának, mint Berlin, több mint 23 milliárd eurót utal át évente Brüsszelnek. A 23,4 milliárd euró ellenére számos fontos EU-jogszabály a földvédelmi irányelvektől a vegyszerszabályozásig, a befektető védelemben éppen úgy, mint az autók szennyezőanyag-kibocsátásának szabályozásában más országok viszik keresztül akaratukat. Pedig a játékszabályok egyszerűek: aki kapcsolatokkal bír, aki időben ott van, aki tudja, hogy mit akar, részt vehet a döntésben. Németország azonban mindig a döntések után kutyagol.

Ennek most meg kell változnia. Ezen dolgoznak lázasan német diplomaták Berlinben és Brüsszelben. Edmund Duckwitz, az új német nagykövet javítani szeretné a bizottsághoz fűződő német kapcsolatokat. A nagykövet a közelmúltban 50 fiatal német EU-bürokratát hívott meg rezidenciájára. Ügyes lépés: a bizottságban készülnek azok a tervezetek, melyek később bekerülnek a nemzeti törvénykönyvekbe. Ezenfelül néhány éve a brüsszeli képviselet tudatosan, közösen a berlini külügyminisztériummal felkészíti a német diplomatákat az uniós bizottság felvételi vizsgáira. Azóta lényegesen több német talált munkát Brüsszelben.

A probléma csak annyi, hogy a brüsszeli német követség gyakran nem tudja, milyen pozíciót kell elfoglalnia. „Az esetek majd felében nem kapunk utasítást Berlinből. A többi ország ezt a tárgyalások során azonnal észreveszi, s azután úgy állunk ott, mint egy bugyuta óriás”, magyarázza egy német diplomata. Gyakran a kormányutasítás röviddel a tárgyalások megkezdése előtt vagy közvetlenül azután érkezik. Egészen másként zajlik ez a brit, francia vagy olasz diplomatáknál: ők már gyakran napokkal a döntések előtt világos utasításokat kapnak, és nyugodtan szövetségeseket kovácsolnak.

„A problémákat felismertük. Csak akkor tudunk befolyást gyakorolni Brüsszelben, amennyiben időben közös az álláspontunk”, nyilatkozta Günter Gloser (SPD) Európa-ügyi külügyi államminiszter.