Kína leányvállalata leszünk?

A Tagesanzeiger hosszan elemzi Kína és a kínaiak magyarországi terjeszkedését. A Frankfurter Allgemeine Zeitung idézi a belügy költségvetése kapcsán a miniszter és baloldali bírálói között kirobbant vitát.

2007. 12. 01. 9:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tagesanzeiger (tagesanzeiger.ch)

A zürichi napilapban Bernhard Odehnal Budapest Kína európai filiáléja lesz címmel hosszan ismerteti a magyar jövőt, miszerint Magyarország Peking hídfője lesz az EU-ban. Hamis farmerek és parfümök helyett nemsokára már márkás kínai termékek fogják elárasztani az európai piacokat.

A kínai árunak olcsónak kell lennie, a minőség nem számít. „A magyar falvakban nincs pénz”, nyilatkozza az egyik árus. A legolcsóbb áru is megtalálhat sok ezer magyarországi, romániai, horvátországi, szlovákiai kiskereskedőt a józsefvárosi Négy Tigris piacon. 30 000 és 60 000 közötti számban élnek kínaiak Magyarországon. Ugyan senki sem tud pontosabb számokat mondani, de az vitathatatlan, Budapesten él Közép- és Kelet-Európa legnagyobb kínai közössége. Nincs kínai negyed Budapesten, az egész városban szétszórva élnek. A legnagyobb a Négy Tigris piac, mely több mint 9000 kereskedőnek ad munkát. De mostanában nem megy valami jól az üzlet – panaszolja Ha-Li, egy fiatal vietnámi, aki nyolc éve él Magyarországon.

Az, hogy a kínaiak pont Magyarországra jöttek, egy történelmi tévedés. 1988-ban budapesti politikusok bejelentették Pekingben a vízummentességet, abban a reményben, hogy a kínaiak úgysem tudnak és akarnak utazni. Egy évvel később, a Tienanmen téren történtek után elkezdődött az emigrációjuk.
A budapesti konzervatív kormány a kilencvenes évek elején újra bevezette a vízumkötelezettséget, s jégre tette a gazdasági kapcsolatokat. De Megyessy Péter ismét keletre tekintett, 2004-ben Pekingbe utazott, és Budapest egy kínai iskolát nyitott. S utódja a kínaiakkal közösen igazi nagy dobásra készül. Szeptember elején Gyurcsány Ferenc a gazdasági és pénzügyminiszterrel közösen kétoldalú gazdasági fórumra utazott Pekingbe, hogy hat szerződést aláírjon.

Az aláírt szerződések közé tartozik egy olyan projekt, mely mögött Peking áll: egy úgynevezett Márkás Kínai Termékek Központjával kívánják Budapestet a kínai gazdaság európai hídfőjévé tenni. Nem olcsó tucatárut, hanem „a legkorszerűbb kínai technikát” fogják itt ajánlani, lelkendezik Huszty András, a kínai ügyek kormánybiztosa. A posztját az idén kreálták, s az új központ csarnokai már állnak.
Rudolf Riedl, az Asia Center osztrák üzletvezetője már mutatja a következő építési fázist. A mostani 36 000 négyzetméteren 500 üzletet bérelnek, felhúzására 160 millió eurót költöttek az építői. A két szárnyat összekötő, 60 millió euróba kerülő főépület elkészültét 2009-re tervezik. Akkor kíván a Márkás Kínai Termékek Központja is beköltözni. Riedl arra számít, hogy a kínaiak 500 új céget hoznak, a budapesti kormány már ezerről beszél. A központ kínai, csúcsminőségű munkát kíván prezentálni: szaniter berendezéseket és bútorokat, később már elektronikát is. Budapestről kívánják elfoglalni előbb a szomszédos államokat, később Nyugat-Európát. A kínaiak végső célja, hogy Magyarországot mint termelési helyszínt kívánják felépíteni termékeik számára, vélekedik Riedl. Hogy a termékeken Made in China helyett Made in EU álljon, ami „már hatalmas különbség” – állítja az üzletvezető.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Peter Carstens A zöldek Baaderhez hasonlítják Schäublét címmel ismerteti a baloldaliak kirohanását a hivatalban lévő berlini belügyminiszterrel szemben.
Wolfgang Wieland, a zöldek politikusa a belügyminisztérium költségvetéséről folytatott vitát arra használta, hogy Andreas Baaderre, a Vörös Hadsereg egykori terroristájára hivatkozva támadja Wolfgang Schäuble minisztert.

Wieland úgy fogalmazott: „A belső biztonság ügyében a koalíció annyira a végét járja, hogy hullagyalázás lenne tovább püfölni őket”. Majd Schäublénak a nagyvárosok egyes negyedeiben dúló állapotok kapcsán tett nyilatkozatára reagálva Wieland úgy fogalmazott: „Ilyen szemetet legutóbb Andreas Baadertől hallottam, de ő terrorista volt, aki ilyeneket a börtöncellájából nyilatkozott”. A növekvő parlamenti nyugtalanságban Wieland még bekiabálta: „Itt az alkotmányügyi miniszter szól, aki még a terrorista bűnösök emberi méltóságát is köteles tiszteletben tartani és nem likvidálhatja őt. Itt senki sem beszélhet udvari bolondként.”

Schäuble Wielandnak válaszolva idézte Daniel Kehlmann költőt, aki a közelmúltban tartott beszédében a tények és a fikció viszonyáról beszélt, amit Wieland azzal bírált: „ellenőrző állam számokban”, ezt Schäuble azzal védte, hogy csak az ellenfél technikai haladásához idomított belügy. A belügyminiszter szerint az állam csak addig érdemli meg a jogállam nevet, amíg képes a jognak érvényt szerezni. Schäuble költségvetése 2008-ban 4,439 milliárd euróra növekedett, ami az ideihez képest 80 millió eurós emelkedést jelent. Nő a katasztrófavédelemre és a bevándorlók integrációjára szánt fejezet.

Addig, amíg nem találták fel az autót, a rendőrségnek sem volt rá szüksége. Utána viszont igen. Ezért kell a rendőrségnek az online számítógép-átkutatás. Schäuble kijelentette, veszélyesnek tartja a „szürke zónákat”, melyeket a vörös-zöld kormány ebben az ügyben is meghagyott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.