Magasabb inflációra és lassabb növekedésre számítanak a piacok

Ebben a hónapban is emelkedni fog az infláció Magyarországon – vélik a Reuters által megkérdezett nemzetközi gazdasági elemzők. A szakemberek szerint jövőre nálunk nagyobb lesz a fogyasztói árak emelkedése és alacsonyabb a gazdasági növekedés annál, mint amit a kormány közzé tett. A nemzetközi pénzpiacok ezzel összefüggésben nem számítanak arra sem, hogy idén vagy januárra az MNB csökkenti az alapkamatot.

A portfolio.hu-n közzétett Reuters felmérésében 15 elemző úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése már az első negyedévben megérkezhet (azaz februárban, vagy márciusban), tízen azonban a második negyedévet látták valószínűbbnek. További három választ adó még későbbi időpontot jelzett, míg egy szakértő szerint nem is várható jövőre kamatvágás. A kamatcsökkentési folyamat gyorsulását több elemző az év második felére tette, amikorra az MNB több bizonyosságot szerezhet, hogy nem valósulnak meg félelmei az inflációs várakozások magas szinten való beragadását, a bérek alakulását, az élelmiszer- és energiaáremelések továbbgyűrűző hatásait illetően.

A forint/euro jövő év végi árfolyamára vonatkozó konszenzus (255) nem változott az egy hónappal ezelőtti felméréshez képest, de a várakozások tartománya szélesedett (245-275 közöttre, ráadásul a 275-ös árfolyambecslést egy nagy londoni szereplő adta).

Még decemberben is emelkedik az infláció

A most közzétett felmérés szerint decemberben 7,1 százalékról további emelkedés következhet be az inflációban 7,2 százalékra, januárban azonban ismét megkezdődhet az áremelkedések mérséklődése. Az év első hónapjára 6,75 százalékos inflációt vetít előre az elemzői konszenzus.

A jövő év egészében azonban vélhetően magasabb pályán halad majd az infláció a korábban feltételezettnél: a 2008-as éves átlagos inflációra vonatkozó konszenzus 35 bázisponttal 5,25 százalékra nőtt. (Szeptemberben még 4,3 százalék volt a várakozás.)

Ez érdemben meghaladja a kormány nemrég frissített konvergenciaprogramjában szereplő 4,8 százalékot, illetve az MNB friss inflációs jelentésében szereplő 5 százalékot. Nem emelkedett tovább azonban a 2009-re vonatkozó inflációs konszenzus (3,3 százalék), bár ez szintén magasabb, mint a kormány 3 százalékos előrejelzése és meghaladja az MNB 3 százalékos középtávú célját is.

Egyes elemzők szerint hitelességi kockázatot jelent az MNB számára, ha kiderül, 2008 után 2009-ben is elvéti az inflációs célt, amelynek a bank által valószínűsített teljesítése az idő előrehaladtával távolabb és távolabb csúszik.

A jövő évi gazdasági növekedési előrejelzésüket háromtized százalékponttal 2,5 százalékra csökkentették az elemzők. 2009-re konszenzusuk szerint 3,2 százalékra élénkülhet a gazdaság növekedése. Ezek a növekedési ráták azonban az idei év kivételével elmaradnak a konvergenciaprogram szintjeinél, különösen a 2009-re előrejelzett 4 százaléktól (a 2008-as kormányzati előrejelzés 2,8 százalék).

(portfolio.hu)