Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
Nem a nagy multiknak, hanem a kis vidéki elektronikai cégeknek kell elsősorban az ipari kémkedéstől tartaniuk. Mivel azonban magukat túl jelentéktelennek tartják, ezért az ellenséges országok hírszerzésének viszonylag könnyű a dolguk. A nagy hadiipari konszerneknél, ahol új rakétákat és fegyverrendszereket terveznek, a veszély szinte nulla – nyilatkozta Heinz Fromm, a belső elhárítás szerepét is betöltő Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke. A kis elektronikus vidéki cégeken keresztül lopakszik, melyek jelentős újítást hajtottak végre, így piacvezetővé váltak például az irányítástechnika területén. „Sokan eme kis cégek közül nem tartják magukat elég fontosnak, hogy feltételezzék, bárki náluk kémkedne”, fogalmazott Fromm. „Pontosan ez teszi őket könnyen áldozattá” – tette hozzá. Az Alkotmányvédelmi Hivatal arra intette a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy ne hagyják a felhalmozott szakmai ismereteiket naiv módon megcsapolni. Főként orosz és kínai titkosszolgálatokra jellemző az agresszív gazdasági hírszerzés. „Ez a módszer néhány országban az állam létfenntartásának legitim eszköze” – nyilatkozta Herbert Kurek, a kölni székhelyű hivatal munkatársa. A hivatal hétfői konferenciáján foglalkozott a gazdasági fenyegetés kérdésével. Egyedül a kínai titkosszolgálat közel 800 ezer munkatársat foglalkoztat, s ezzel a létszámmal a legnagyobbnak számít a szakmában. A szolgálatok célkeresztjében néha a fejlesztési vezető, néha designrészleget irányító személy áll. Így érhetik el a cégek „koronagyémántjait”, a titkos fejlesztési adatokat. Gyakran találkoznak középvállalkozók addig elképzelhetetlen pimaszsággal. Például egy kémiai üzembe kínai takarítónőként olyan személyeket csempésztek be, akikről később kiderült, hogy vegyészetből doktoráltak. Tiszta munkát végeztek, csak másként, mint a cég vezetője remélte. Kisebb, feltörekvő vállalatok gyakran átélnek olyan betöréseket, ahol nem visznek el semmit, csak egy laptopot, fogalmaz Ingo Kempmann, az alsó-szászországi alkotmányvédelem főfelügyelője. Vagy lehet, hogy éppen hoznak valamit: esetleg olyan kis készüléket, mely a számítógép minden leütését rögzíti és továbbítja a konkurenciának. Kína tökéletesítette a gazdasági kémkedést. Ott törvény kötelezi a külföldi cégeket, hogy fejlesztési adataikat hozzák nyilvánosságra. Ez a cégvezetők sokaságát nem érdekli, csak az, hogy a kínai piacon jelen legyenek. „Ez rövid távon kiváló üzleti számokat produkál”, nyilatkozza egy titkosszolgálati munkatárs – és amikorra a kínaiak megszerzik a szükséges háttérismereteket, s a német cég súlyos válságba jut, az ezért felelős menedzserek már régen más vállalatnál ténykednek.
Westdeutsche Allgemeine Zeitung (derwesten.de)
Az SPD-hez közel álló észak-rajna–vesztfáliai lapban Annika Fischer A kulturális fővárosnak több pénzre van szüksége címmel ismerteti a Ruhr-vidéki Essen felkészülését a 2010-es kiállítássorozatra. Brüsszel dicséri a terveket, de túl kicsinek tartja a költségvetést. Most a „Ruhr 2010” mottó alatt futó elképzelés további közpénzeket szeretne az Európa kulturális fővárosa rendezvényeihez. Pedig a szövetségi kormány éppen most emelte hozzájárulását, s most 52 millió euró található a rendezvény kasszájában. A Ruhr-vidék mellett Pécs és Isztambul és részese a 2010-es rendezvényeknek. Ezek a települések azonban lényegesen több forrással gazdálkodhatnak. A törökök mintegy 120 millió eurót terveztek, melyet a város, az állam és egy alapítvány bocsát a szervezők rendelkezésére. Pécsről úgy hallik, még több pénzből gazdálkodhatnak, majdnem háromszor annyiból, mint Essen. Brüsszelben a soros beszámoló alkalmával lelkesen tanulmányozták az esseni terveket, nyilatkozta Marc Grandmontagne, a kulturális főváros ügyeinek vitelével megbízott osztályvezető. Ugyanakkor a brüsszeliek világosan fogalmaztak, a célok eléréséhez kevés a rendelkezésre bocsátott forrás. Ez az összeg ugyan jóval több, mint amivel a patrasziak gazdálkodtak, akik tavaly 23 millió eurót vertek el, és több mint az ír Cork városáé, mely 2005-ben alig 14 millióból egy kicsi, de tetszetős regionális programot szervezett. Mások azonban csak kacagnak a Ruhr-vidéken: Linz 2009-re 60 millióban, Liverpool, a 2008-as főváros 100 millióban gondolkodik, Lille 2004-ben 73 milliót költött a programokra és még egyszer ennyit az infrastruktúrára. Másutt a cím nemzeti büszkeség tárgya, nyilatkozta Grandmontagne, a Ruhr-vidéken túl azonban senki sem vesz tudomást erről.
origo.hu
Autósok ragadtak egy kompon Mohácsnál - videó
