Wirtschaftsblatt (wirtschaftsblatt.at)
A osztrák gazdasági lapban Robert Lechner, Günter Fritz Az ÖBB Magyarországon egy hatalmas építkezést vásárolt címmel ismerteti az osztrák állami vasút vitatott vételét. Szakértők szerint az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) által megvásárolt MÁV Cargo lényegesen kevesebbet ér a 400 millió eurónál, mint amennyit fizetni akarnak érte. „15.000, részben roncs vagonért ilyen sokat fizetni egyszerűen őrültség“ – nyilatkozza a vasút egyik menedzsere. Ráadásul a vételi árban benne volt 5000 alkalmazott is, akinek garantálták hosszú távú foglalkoztatását. A konkurencia azon is csodálkozik, hogy az ÖBB leányvállalatából, a Rail Cargóból és az osztrák-magyar GySEV-ből álló konzorcium ugyan sok százmillió eurót fizet, de egyetlen mozdonyt sem kap, nem is szólva más infrastrukturális berendezésekről. Szakértők szerint a MÁV Cargo legfeljebb 250 milliót ér. Nagyjából ezzel az ajánlattal próbálkozott a második jelentkező is. Ráadásul rendkívül szoros verseny uralkodik a magyar áruszállítási piacon. 13 vasúttársaságnak van teherszállítási engedélye, s most a piac stagnál. Az ÖBB is tisztában van az üzlet árnyoldalaival: „Ez nem az a befektetés, ami egy év alatt megtérül” – nyilatkozta a Rail Cargo Austria (RCA).
Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Sarah Kramer és Albrecht Meier „Megspórolhattuk volna Oroszország beavatkozását” címmel interjút készített Erhard Busekkel, a délkelet-európai stabilitási paktum koordinátorával, az albán többségű tartomány sorsáról.
Busek hibásnak tartja azt a kérdést, vajon Koszovó életképes lesz-e? Amikor Csehország és Szlovákia különvált, ezt akkor sem vették fel. Ráadásul Montenegróba is új életenergiákat öntött az önállóság, bár itt is azt állították, életképtelen lesz. A szerb fenyegetéseket, miszerint a függetlenség esetén Szerbia leállítja az áramszállításokat és az áruforgalmat, ugyan problémásnak nevezte, ez azonban csak nagyobb önállóságra ösztönzi majd az albánokat. Koszovóban annyi lignit található, amivel a Balkán áramfogyasztásának harmada fedezhető. Ugyan érthetőnek mondta a szerb vádakat, ugyanakkor Szerbia sem hibátlan, hiszen Belgrád az egykori Jugoszlávia számos területén szintén úgy viselkedett, mint egy gyarmattartó. Jugoszlávia pontosan ezért mondott kudarcot, mert a szerbek azt az érzést keltették, hogy az valójában az államuk.
Busek szerint egyelőre nem látható, mekkora az uniós tagállamok közötti vita Koszovó státusáról. Sajnálatosnak nevezte, hogy az EU tagjai belső helyzetük miatt eltérő következtetésekre jutnak az albán többségű tartomány önállósodási törekvéseiből. Robert Fico már bejelentette, hogy Pozsony nem ismeri el Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozatát. Ő arra hivatkozott, hogy a magyaroknak a kormányból történt kizárása óta a szlovák kormánynak félnie kell, mert közöttük „valamiféle szeparatista ötletek léteznek” – ezt én személyesen nem hiszem – fogalmazott az osztrák diplomata. Busek szerint megspórolható lett volna Oroszország beavatkozása, amennyiben Európa a múltban képes lett volna egységesen fellépni. Koszovó egyértelműen európai ügy, az EU belső udvarában fekszik. A tagállamok eltérő pozíciói szinte felhívták Oroszországot és Kínát, hogy beavatkozzanak.
