Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban A csecsenek megrohamozzák a német határokat címmel ismerteti a schengeni bővítés első következményeit. A határellenőrzés felszámolásával a Lengyelországban élő csecsenek egyre nagyobb számban próbálnak illegálisan beutazni Németországba. A hét vége óta valódi rohamot tapasztalt a lengyel határőrség. Lengyelországban a schengeni övezetbe történt belépés óta 150, vonattal és busszal nyugatra tartó csecsent tartóztattak fel – közölte Andrzej Kaminski a lengyel határőrség szóvivője. A csecseneknek ugyanis nem lenne szabad elhagyni Lengyelországot, mivel menekültjogért folyamodóknak tartózkodási engedélyük van, de nincs schengeni vízumok. A csecsenek azonban egyáltalán nem vesznek tudomást a szabályokról a határőr körzet szóvivője szerint. Ez az alakulat közel 200 kilométeres szakaszt felügyel a német-lengyel határból, amely a legrövidebb utat kínálja Berlinbe.
Karácsony első napján a német rendőrség az A11-en öt lengyel taxiban 18 csecsent talált. A hétfőre virradó éjszaka a német és a lengyel rendőrség közös akciójával megakadályozta 59 csecsen illegális beutazását. A menekülteket nem sokkal a német határ előtt a Varsó-Berlin gyorsvonaton letartóztatták. Hasonló eseteket jelentettek Dél-Lengyelországból. Sziléziában a csütörtökre virradó éjszaka a határőröknek sikerült feltartóztatniuk 28 csecsent, köztük 12 gyermeket egy Bécsbe tartó vonaton. Három nappal korábban ugyanezen a szakaszon 48 személyt vettek őrizetbe.
A lengyel belügyminisztérium adatai szerint idén 1782 csecsen kapott politikai menedékjogot, de még hétezer csecsen tartózkodik Lengyelországban, több mint felük kérelmét a még nem bírálták el.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban P. Blechschmidt, J. Käppner és S. Wimmer A külföldi elkövetőket gyorsabban kiutasítani címmel ismertet egy brutális gyilkossági kísérletet követő vitát. Két fiatalember csütörtökön Münchenben egy nyugdíjas iskolaigazgatót majdnem halálra rugdalt, miután ő felszólította őket, hogy hagyják abba a metróban a dohányzást.
Joachim Herrmann (CSU) bajor belügyminiszter ezt követően a fiatalkorú elkövetők legmagasabb kiszabható büntetésének 10-ről 15 évre emelését követelte. A lépést támogatta Wolfgang Bosbach, a CDU/CSU Bundestag frakcióvezető-helyettese, pártja belügyi szakértője.
Bosbach a külföldiek jogainak módosítását is követelte, szerinte rendszerré kell válni mindazok kiutasításának, akit egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélnek. Kivételnek csak azok számítanának, akik Németországban születtek, ott éltek, és kizárólag ott rendezkednek szociális gyökerekkel.
A brutális támadás két gyanúsítottja a rendőrség által régóta ismert visszaeső bűnöző. Egyikük 17 esztendős görög fiatal, aki már 23-szor került összeütközésbe a törvénnyel. Húszesztendős török társa, aki Németországban született, 39 alkalommal bukkant fel a rendőrségi statisztikákban. Testi sértés, rablás, kábítószeres cselekmények voltak eddig a rovásukon. A müncheni rendőrség szerint képzettség nélküli munkanélküliek. A tett napján részegen lézengtek a városban, és addigra elloptak egy mobiltelefont is. Az egyik nyomozó szerint nyomát sem tapasztalták a megbánásnak. A kihallgatás során kíméletlennek, nevelhetetlennek, közönyösnek tűntek.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Thorsten Metzner Ki építette a falat, a diákok csak ritkán tudják címmel ismerteti az NDK történelmével kapcsolatos megdöbbentő tudatlanságot bemutató tanulmányt. A berlini Freie Universität tanulmánya szerint számos brandenburgi diák tudatlanságból Honecker egypártrendszeri, Német Szocialista Egységpárt diktatúrájában egy működő jóléti paradicsomot lát. Az elemzésben 750 10. és 11. osztályos tanuló tudását vizsgálták. Korábbi vizsgálatok már más tartományok – pl. Berlin és Észak- Rajna-Vesztfália – diákjainak is súlyos tudáshiányára utaltak.
-Ugyanakkor a legnagyobb a tudatlanság Brandenburgban, itt a legsúlyosabb az ismerethiány – nyilatkozta Klaus Schroeder professzor a berlini egyetem pártállam kutatója. A diákok több mint fele nem volt képes a berlini fal felhúzásának évét megnevezni. Csak minden harmadik tudta, hogy a falat az NDK építette. Szintén minden harmadik Willy Brandtot és Konrad Adenauert az NDK politikusainak tartotta. Csak 38 százalék tagadta, hogy demokratikus választások legitimálták volna az NDK-t. 18 százalék az NDK-ban demokratikus államot látott, míg 44 százalék képtelen volt a kérdésre érdemben válaszolni.
Ebbe a képbe illik, hogy a diákok majdnem 70 százaléka úgy véli, 1989 előtt az NSZK sem volt jobb az NDK-nál, vagy legalább is nem tudott dönteni a kérdésben. 37 százalékuk a Stasit egy teljesen normális titkosszolgálatnak tartja. A legtöbben azt hiszik, hogy az NDK-ban magasabbak voltak a nyugdíjak. Relatív többségük számára az NDK-ban a környezet – Trabantok, barnaszénkohók, a bitterfeldi szmogok országában – tisztább volt, mint ma. S a legtöbb diák azt hiszi, hogy a vagyont az NDK-ban egyenlően osztották el, pedig az NDK-ban számlatulajdonosok tíz százaléka rendelkezett a vagyon 60 percentjével. Mint Schroeder fogalmaz: „A létező szocializmusban, amit a PDS (az NDK posztkommunistáinak utódpártja) politikusai igazságosnak hazudnak, a vagyon nem volt egyenlően elosztva.”
