2007-re a Deutsche Bank becslése szerint a Gazprom éves forgalma eléri 93 milliárd dollárt, a nyereséget 25 milliárdra. Az EU gázigényének 25 százalékát biztosítja ma a vállalkozás, ez 2011-re 33 percentre emelkedhet. A Gazprom, az "energetikai titok” (The Economist), ma a tőzsdén 334 milliárd dollárt ér, s ezzel Európa legdrágább vállalata.
A 2001. májusában kinevezett Miller gyorsan tanult és 2002 elején a Szibur megkaparintásával megteremtette a szükséges tiszteletet. Jakov Goldovskij Szibur elnököt több hónapi börtönnel rávették a kapitulációra. Goldovszkij ma ausztriai számkivetésben él, a Szibur a Gazprom tulajdona és értékét nagyjából négymilliárd dollárra becsülik. A Szibur-ügy óta senki sem merte Miller hatalmát megkérdőjelezni.
A következő években Miller a Szovjetunió egykori gázügyi minisztériumából, a Gazpromból nem csak egy állami ellenőrzés alatt álló óriást teremtett. Visszaszerezte a konszern korábbi részeit, biztosította az állami részvénytöbbséget, megszüntette, a külföldiek a részvényvásárlási korlátozásait, főszponzorként beszállt a legnépszerűbb német focicsapatba a FC Schalke 04-ba, s munkatársnak megszerezte Gerhard Schrödert.
Mindezen területeken Miller végül csak Putyin segédje volt. Miként Putyin ő is Szentpétervárról származik. Az egyetem után állami alkalmazott volt, 1991 és 1996 között a város külügyi bizottságában dolgoztak, mely többek között felelősek voltak a külföldi befektetésekért. Akkor is Vlagyimir Putyin volt a főnöke, az egyik kollégája Dimitrij Medvegyev.
Kiválasztásának egyik meghatározó szempontja lehet, hogy „azt csinálja, amit mondanak neki. A saját kezdeményezés nem tartozik az erősségei közé”, vélekedik egyik szentpétervári kollégája. Könnyen lehet, hogy Millert a közös titkosszolgálati múlt is összeköti az elnökkel. Ugyan Miller esetében hiányoznak a bizonyítékok. A gyanút erősíti, hogy Miller is teljesen homályban tartja a magánéletét. Máig csak egyetlen magán fénykép létezik róla: az a Gazprom főnököt a labrádorával ábrázolja.
