Handelsblatt (handelsblatt.de)
A német gazdasági napilapban Gerd Höhler A Nabucco vezeték nehézségekkel küzd című cikkben foglalkozik az európai energiaprobléma meghatározó kérdésével. A Kaszpi-tenger térségét Közép-Európával összekötő gázvezeték továbbra is várat magára. A Nabucco Gas Pipeline International Rt. eredetileg ez év végéig dönteni kívánt a tervezetről, most a konzorcium 2008 első negyedére halasztotta a döntést. Az elképzelés számos nehézséggel küzd, mindenekelőtt megválaszolatlan a kérdés, honnan kívánják beszerezni a gázt. Az eredeti terv iráni gázzal kívánta megtölteni a csőhálózatot. Erre a szállítóra nem alapozhat a konzorcium, tekintettel az iráni atomvitára és az esetleges szankciókra. Ráadásul az iráni gázinfrastruktúra reménytelenül elavult. A Nabucco-hívek tekintettel ezekre a nehézségekre, úgy vélik, lemondhatnak az iráni gázról, és tekintetük a Kaszpi-tenger medencéje felé fordul. Reményeik szerint a Nabucco Erzurumban a csatlakozhatna a már meglévő dél-kaukázusi vezetékhez, mely Grúzián keresztül Azerbajdzsánba vezetne. Onnan tovább vezetne egy vezeték a tenger alatt a türkmén és a kazah mezőkhöz. A Transzkaszpi vezeték (TCP) azonban nemcsak drága, de politikai problémákat is rejt. A Nabucco konzorcium eddig egyetlen szállítási szerződés megkötésére sem volt képes. Azerbajdzsán ugyan készségesnek mutatkozott, de az azeri vezeték nem elegendő: az ország csak 10-12 milliárd köbmétert termel. Türkmenisztán vonakodik elköteleződni, melynek egyik oka az orosz zavarótűz. A Gazprom 25 esztendős szállítási szerződést kötött Türkmenisztánnal, már ma is 50 milliárd köbmétert vásárol, 2010-től ez a megállapodás szerint 75 milliárd lesz. Néhány nappal ezelőtt Moszkva Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal egy új közös vezetékről kötött megállapodást. Ezzel Oroszország a gyakorlatban biztosítja a Kaszpi-tengeri gáz szállítási monopóliumát, így a Nabucco számára semmi sem marad.
Ezen túl Oroszország még egy projekttel konkurenciát teremtett a Nabuccónak. November végén a Gazprom és az olasz Eni energiakonszern megállapodott a déli áramlatról. A South-Stream-Pipeline évente 30 milliárd köbméter orosz földgázt szállít Nyugat-Európába. A vezeték az orosz Beregovaiatól a Fekete-tenger alatt a bulgáriai Várnán keresztül fut. A déli ág Görögországon és az Adrián keresztül futna tovább, míg az északi ág a Balkánon keresztül Ausztriáig vezetne. A South Stream kiegészítené a keleti tengeri vezetéket. Néhányan már az „orosz gáz-harapófogóról” beszélnek, mely összeroppantja Európát. Hogy a Nabucco e feltételek között behozza-e az árát erről vitatkoznak napjainkban. Ráadásul az európai energiafogyasztási előrejelzések igencsak eltérőek. Ha hihetőek a Nabucco támogatóinak számításai, akkor Európa, (az EU, a balkáni államok és Svájc) 2005-ös 291 milliárd köbméteres fogyasztása 2030-ra 653 milliárd köbméterre emelkedhet.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Siegfried Thielbeer A rettegett vezeték című cikkében ismerteti a Balti-tenger alatt tervezett gázvezetékkel szemben felhozott új érveket. Észak-Európában éleződik a politikai vita a Balti-tengeri gázvezetékről, mely Oroszországot és Németországot kötné össze. Pedig eddig a finn és a svéd kormány az elképzelés támogatójának számított, sőt 1997-ben Finnország volt az egyik kezdeményezője a Northtranszgaz nevű közös vállalatnak, melyben a finn Neszte is részt vesz. Finnország tudja, amióta rákapcsolták a Szentpétervár környékének gázhálózatához, hogy a szibériai vezeték Pétervárig történő kiépítésének csak akkor van értelme, ha azt tovább építik Közép-Európáig. A vezeték előkészítése nagyjából befejeződött. Közel 1200 kilométer hosszan Wyborg és Greifswald között két 122 milliméteres átmérőjű vezetéket helyeznek majd a tenger fenekére. Ezek a vezetékek évente 27,5-27,5 milliárd köbméter gáz szállítására lesznek képesek. Az északi áram építő úgy számolnak, hogy 2015-ig további 200 milliárd köbméterrel nő az európai gázfogyasztás. Az új vezeték tehát az új igények negyedét lesz képes fedezni. Ezt az elképzelést már 2000-ben az EU elsődlegese energetikai projektjének , illetve az Összeurópai Energiahálózat (TEN-E) részévé nyilvánították.
Az elmúlt években Svédországban főként a hadsereg és a konzervatív pártok biztonságpolitikai okokból ellenezték az orosz vezetéket. A hidegháborús érzések újra feléledtek, bár némileg eltompultak a polgári koalíció hatalomra jutását követően. Időközben a zöldek környezetvédelmi szempontokat hangoztatnak. A baloldali svéd ellenzék novemberben felszólította stockholmi kormányt, hogy állítsák le a vezetéképítést. Ha a kormány hozzájárul a vezetékhez, az azt jelenti, hogy csendben tudomásul veszi a Balti-tengeri környezetrombolást és a súlyos környezetvédelmi kockázatokat. Most a baloldali ellenzék, vette át a biztonságpolitikai fenntartásokat, s azt kérdezték, hogyan dönthet a svéd kormány balti szomszédainak akarata ellenére. Finnországban mindenekelőtt az építkezés során a tengerfenék felkavarodásától félnek, így súlyosan károsító nehézfémek és káros szerves anyagok felszaporodásától tartanak. Éppen ezért az északi áramlat építőitől azt követelik, hogy válasszanak egy délibb, az észt partokhoz közelebb futó nyomvonalat. Az építők követnék a felszólítást, akár gazdasági okokból is, mert a délibb változat kevesebb munkát követelne a tengerfenéken, csakhogy Észtország szeptember 20-án megtiltott minden vizsgálatot felségvizein.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
