„A kő marad”: nem lesz átrendeződés a Gellérthegyen?

Vasárnap időközi országgyűlési választást tartanak Budapest 15-ös számú körzetében. A megmérettetésre Deák András tavalyi halála miatt kerül sor. A politológusok szerint jobboldali győzelem várható a XI. kerület északi részén található körzetben. Az MSZP közel tíz éve nyert utoljára időközi parlamenti választást.

A budapesti 15-ös választókerületben 1990 óta mindig a jobboldali jelölt győzelmével zárultak az országgyűlési választások. Csapody Miklós 2006-ig folyamatosan megnyerte a XI. kerületi körzetet, de 1998-ban és 2002-ben ez már csak a Fidesz támogatásával sikerült. 2006-ban csak a negyedik helyezést érte el, míg Deák András, a Fidesz–KDNP jelöltje a második fordulóban 1200 szavazatos fölénnyel győzte le Szabó Vilmos kormánypárti jelöltet.

Deák András 2007. október 20-án elhunyt, ezért kellett új választást kiírni.

A megadott határidőig négy jelölt gyűjtötte össze a megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt, Rétvári Bence, a Fidesz–KDNP, Lakos Imre, az MSZP–SZDSZ, Fenyvessy Zoltán, a MIÉP és Csapody Miklós, az MDF jelöltje. Ők négyen versenyeznek tehát a választók kegyeiért január 27-én, vasárnap.

Borítékolható az ellenzéki siker?

Az időközi választás kapcsán Boros Bánk Levente politológus a MNO kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi kormánnyal szembeni elégedetlenség miatt valószínűleg a jobboldali jelölt nyeri el a mandátumot, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy Budapesten csökkent legkisebb mértékben a kormány támogatottsága, ezért a koalíciós jelölt győzelme nem lenne nagy meglepetés. A kis pártok számára erőfelmérő lehet a voksolás, azonban érdemben nem fogják tudni befolyásolni a végeredményt – tette hozzá a szakértő.

Az országos tendenciáknak megfelelően az ellenzéki jelölt győzelmét várom – mondta el a MNO-nak Böszörményi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet munkatársa. A politológus szerint Budapesten a tizenegyedik kerület ezen része hagyományosan a jobboldal bástyái közé tartozik. A helyi közéletben Deák Andrást nagy megbecsülés övezte, így várhatóan a választópolgárok a hasonló pártszínekben induló jelöltet fogják bizalmukkal kitüntetni – tette hozzá a szakértő. Az időközi választások általában alacsony részvétel mellett zajlanak, azonban erre egy héttel ezelőtt Törökbálint cáfolt rá – szögezte le Böszörményi. Az intenzív politikai légkör miatt a választópolgárok nagy számban fognak az urnákhoz járulni, így akár már az első forduló érvényes és eredményes lehet – zárta elemzését a politológus.

Majd egy évtizede nyert utoljára időközi választást az MSZP

A legtöbb időközi országgyűlési választást az Antall-kormány idején tartották, szám szerint ötöt. A legelsőre 1991 tavaszán Budapesten került sor a kilences választókerületben, Erzsébetvárosban. A voksoláson a szocialista Filló Pál könnyedén nyert, ami a politikai visszarendeződés első jele volt a jobboldali koalíció egy évvel korábbi győzelméhez képest.

A Horn-kormány idején egyetlen pótválasztásra sem került sor.

Az Orbán-kormány idején négy időközi megmérettetésre került sor. Ebből kettőt az akkori kormánykoalíció, kettőt az MSZP nyert meg. Érdemes megjegyezni, hogy a szocialisták győzelmei csupán 2-3 százalékos különbséggel történtek, míg a Fidesz–FKgP 15 százaléknál nagyobb fölénnyel tudott győzni a szocialista riválisokkal szemben.

Két időszaki voksolást tartottak az első Gyurcsány-kormány idején. Szécsényben Nagy Andor 69–24-re győzte le MSZP-s riválisát, míg Sopronban Firtl Mátyás 71 százalékos szavazati aránnyal hódította el a körzet mandátumát.

A 2006-os országgyűlési választások után Horváth Balázs halálával üresedett meg a Veszprém megyei egyes választókerület. A pótválasztást 2006. október 1-jén rendezték meg, Dr. Horváth Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje már az első fordulóban 61 százalékkal győzött.

(MNO, vokscentrum.hu)