Az osztrákok ócskavasat vettek?

Az ORF beszámol arról, hogy tovább vitatkoznak Ausztriában arról, hogy érdemes volt-e az ÖBB-nek megvásárolnia a MÁV Cargót. A Kurier annak okait ismerteti, miért kerültek behajtani tilos táblák a schengeni határnyitást követően a Várvidékre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkben foglalkozik a RAF-terroristák elleni újabb ügyészségi eljárásról.

ORF (orf.at)

Az osztrák közszolgálati televízió Az ÖBB magyarországi üzlete: milliók ócska vagonokért címmel az MÁV Cargo megvásárlását kísérő ausztriai vitákról tudósít. Szerdán véglegesítették az osztrák államvasutak (ÖBB) és a MÁV szerződését. Nyilvánvalóan nem ültek el osztrák részről a vételárral kapcsolatos viták, hiszen a híresztelésekben szereplő 400 milliós eurós ár messze meghaladja szakértők által a MÁV Cargo ténylegesen becsült 250 milliós értékét – tudósít az osztrák közszolgálati televízió. Ferdinand Schmid (ÖBB Cargo) vehemensen védelmezte az üzletet: a MÁV felvásárlásának aligha felbecsülhető a stratégiai jelentősége. Azonban azokat a híreszteléseket, miszerint sok ezer, ócskavasnak számító vagonnal szúrták ki a szemüket, valójában képtelen volt eloszlatni – derül ki a tudósításból.

Kurier (kurier.at)

A bécsi lap Meglepte őket a határ leomlása című cikke a schengeni határok eltűnését követő magyar-osztrák vitát ismerteti. Az a tény, hogy a schengeni határok felszámolását követően megjelentek a Várvidéken a behajtani tilos táblák, teljesen érthetetlen – fogalmazott a kancellári hivatal neve elhallgatását kérő magas rangú munkatársa. Elmondása szerint ismeri az európai szokásokat, és nem tud arról, hogy pl. a luxemburgi-belga határon fekvő bármelyik úton ilyen táblákat állítottak volna fel. Az összesen 11 behajtani tilos tábla közül kettőt – az egyiket Magyarország, a másikat Ausztria felé – Szentmargitbánya és Fertőrákos között állították fel, ahol alig két hete nagy csinnadrattával eltávolították a határsorompókat – írja a Kurier.

-A legtöbb táblát technikai hiányosságok miatt tették ki – fogalmazott Franziska Auer járási elöljáró.

Eduard Scheuhammer, Szentmargitbánya polgármestere kérvényezte a járásnál a behajtani tilos táblák felállítását, érvelése szerint az önkormányzatok tartanak az áthaladó, ill. kikerülő forgalomtól – derül ki a cikkből.

-Ez szokatlan lenne a helyieknek, hiszen a település 80 éven keresztül zsákutca volt – fogalmazott a polgármester. Emellett a hatóságok nem készültek fel eléggé az új helyzetre, ami azért meglepő, mert az Európai Bizottság döntése alapján a schengeni határok áthelyezése már 2006-ban előrelátható volt.

Értetlenség fogadja a táblaerdőt Magyarországon.

-A határ menti helyzet megalázó számunkra, hiszen ennek az az üzenete, hogy mi, magyarok másodosztályú emberek vagyunk – mondta Palkovits János, Fertőrákos polgármestere.

-Falunk gazdasági erejének jót tett a vámosok, határőrök és a katonák jelenléte. Ennek vége. Ezért nem fogom a határt (a B10-es út régi átkelője) bezárni – mondta Gerhard Zapfl, miklóshalmi polgármester. Zapfl fontosnak tartja a szomszédos településekhez fűződő kapcsolatokat, aminek a bevásárlóközpontok tulajdonosai hálásak lesznek.

-Hogy meddig maradnak helyükön a táblák, azt nem lehet megmondani – jelentette ki Thomas Perlaky, a tartományi közlekedési koordinátora.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Georg Paul Hefty Hangos jelzés című vezércikkében elemzi a szövetségi államügyészség döntését, miszerint három egykori RAF-terroristát előzetesen őrizetbe vettek. Az igazságszolgáltatás malmai lassan, de biztosan őrölnek – mindenekelőtt akkor, ha megvan a politikai támogatás – olvasható a német napilapban.

A szövetségi államügyészség beváltotta már korábban bejelentett ígéretét, amivel jelentős sikert ért el az 1977-ben meggyilkolt Siegfried Buback főállamügyész halála részleteinek tisztázásához. A bíró helyt adott az államügyészség javaslatának, és három, már elítélt Vörös Hadsereg Frakció RAF tag előzetes letartóztatására vonatkozó kérelemnek. A döntést egyelőre nem hajtják végre: a szövetségi ügyészség az érintettek panaszával számol – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. S a RAF eddigi története arra példa, mindig készen álltak a minden hájjal megkent ügyvédek, hogy a vallomástételt megtagadó terroristákat Brigitte Mohnhauptot, Knut Folkertst és Christian Klart védjék.

Ezzel az előzetes letartóztatás, valamint a lépés bíróságon felhasználható következménye teljesen nyitott. Az államügyészség kezdeményezése nem alaptalan, s nem is reménytelen. A döntés – ellentétben a teljes titokban megtartott kihallgatásokkal – mindenekelőtt hangos jelzése annak, hogy az állam nem nyugszik addig, amíg az igazság az ellene indított bűncselekményben ki nem derül, s nem került napfényre, ki az elkövető – írja a cikk.

Peter-Jürgen Boock, az egyik RAF terrorista, aki részt vett a Hanns Martin Schleyer elleni merényletben Stefan Wisniewskit nevezte meg Buback gyilkosaként. A más ügyekben is a vallomást megtagadó RAF terroristákkal szemben az igazságszolgáltatás két érvvel is alátámaszthatja a kemény fellépését: az egyik a nyilatkozatban megfogalmazott gyanú, a másik egy teljesen normális eljárásjogi kényszerítő eszköz.