Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Regina Pöll Ausztria: Elmaradt a keleti munkavállalók rohama című cikkében tudósít a magyarok és lengyelek csökkenő munkavállalási és bevándorlási kedvéről. Aki a régi uniós tagállamok közül a keleti munkavállalók rohamától tartott – mint kiderült –, ezt alaptalanul tette. A „European Citizen Action Service” tanulmánya szerint az alpesi köztársaságban 2004 óta jóval kevesebben kerestek munkát az új tagállamokból, mint azt korábban várták. Ennek egyik oka az Ausztria által igénybe vett átmeneti munkavállalási korlátozások. A másik tényező, hogy az új tagállamok polgárai közül kevesen kívánnak bevándorolni. A korlátozások ellenére ugyanis elég lehetőségük lenne munkát találni, főként a szakmunkásoknak. 2006-ban összesen 15 711-en érkeztek a nyolc 2004-ben belépett kelet- és közép-európai országból és 9286-an hagyták el Ausztriát. A 6425 fős nettó növekedés jelentősen kevesebb, mint a 2005-ös 8396 bevándorló. A legtöbben 2005-ben Lengyelországból jöttek (6035) és Szlovákiából (3668). Az elsődlegesen Nagy-Britannia irányába haladó lengyelországi kivándorlási hullám immár Varsó számára is komoly probléma. Számos megbízás a lengyelországi munkaerőhiány miatt kivitelezhetetlen. A Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából érkező bevándorlás mértéke jelentősen csökkent. Az AMS (osztrák munkaügyi szolgáltató szervezet – a szerk.) adatai szerint 2007 júliusában 1829 magyar és 1770 lengyel rendelkezett munkavállalási engedéllyel. A legtöbb bevándorló a régi uniós tagállamokból érkezett. 2005-ben 69 151 polgár érkezett, a nettó gyarapodás 11 320 fő volt.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív berlini napilapban Paul Badde Olaszország felháborodott a pápaellenes tiltakozáson című cikkében XVI. Benedek kiutasítására adott politikusi válaszokat. Mint ismert, XVI. Benedek pápa lemondta a római La Sapienza Egyetemen tervezett előadását. A konfliktus alapja: a pápa kúriai bíborosként 1990-ben Pármában mondott beszéde, ahol idézte Paul Feyerabend osztrák filozófus véleményét, aki szerint az egyház Galilei-ellenes pere „józan és igazságos” volt. Erre válaszul az egyetem 67 oktatója – a 4500-ból – követelte a pápa meghívásának visszavonását, mert szerintük a kutatás reakciós ellenfele és a gondolkodás szabadságának ellensége. Ezen nem változtatott, hogy a Vatikán közleményben tudatta, a szentatya csak idézte Feyerabend téziseit.
A katolikus egyházfő döntése hatalmas visszhangot váltott ki a legfontosabb olasz politikusoknál és az itáliai sajtóban is. Romano Prodi elkeseredettséggel fogadta a hírt, és élesen elítélte azt az „elfogadhatatlan klímát”, amely erre a lépésre kényszerítette a pápát. A militáns pápaellenes tüntetők által gerjesztett mesterséges feszültség szöges ellentétben áll az ország hagyományos nyitottságával és toleranciájával. Neapolitano államelnök levelében adott hangot sajnálkozásának.
Silvio Berlusconi, az ellenzék vezetője olyan „sebről” beszélt, mely Európa legnagyobb egyetemének és Olaszországnak is a szégyene. Walter Veltroni, Róma polgármestere az ország „liberális kultúrája” vereségének nevezte a történteket, mely az eszmék versengésére és az intézmények tiszteletére épül. Számos értelmiségi is védelmébe vette a német pápát. Az egyetemet VIII. Bonifác alapította 1303-ban.
Financial Times Deutschland (ftd.de)
A német gazdasági napilapban Nikolai Fichtner Hannoverben a feleség van soron címmel ismerteti a mind kilátástalanabb helyzetben lévő szociáldemokrata miniszterelnök-jelölt próbálkozásait. Politikailag Wolfgang Jüttner (SPD) miniszterelnök-jelölt képtelen fogást találni Christian Wulffon (CDU). Ezért most a magánéletét támadja. Mi a teendő, ha tíz nappal a választások előtt valaki tíz százalékkal a hivatalban lévő kormányfő mögött kullog, és nem találja az átütő kampánytémát? Amennyiben lenne szakkönyve a mocskos politikai trükköknek, akkor abban az állna: beszéljen olyan témáról, amelynek nincs köze a politikához, de érdekli az embereket. Erre szinte kínálkozik az ellenfél magánélete.
