Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Kelet-Európa elveszíti vonzerejét a befektetőknél címmel ismertet egy térségünkre nézve nem túl hízelgő tanulmányt. A kelet-európai országok, mint Csehország, Románia vagy Magyarország (tárgyi tévedés: Magyarország és Csehország Közép-Európában található – a szerk.), egyre jobban kikerülnek a befektetők figyelmének középpontjából. Ezt a végkövetkeztetést vonja le a „2007-es külföldi közvetlen befektetési index”, melyet az A. T. Kearney tanácsadó cég készített az 1000 legnagyobb világcég megkérdezése alapján. A cégek által az első négy helyen megjelölt ország évek óta kibérelt helyet tudhat magáénak: Kínát India, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia követi. Ugyanezek az országok szerepeltek az első négy helyen 2005-ben is. Közép- és Kelet-Európa ezzel szemben teret veszített: az idén a világszerte mért listán az első 25-be a közép-kelet-európai térség államaiból már csak két ország fért bele. Csehország is úgy, hogy 2005 óta a 12.-ről lecsúszott a 25. helyre, míg Lengyelország az 5.-ről a 22.-re. Még maga Oroszország is veszített vonzerejéből, és a hatodikról a kilencedik helyre csúszott vissza. Az európai befektetők tízes listáján (ők a megkérdezettek negyedét jelentik) Lengyelország, Románia vagy Ukrajna továbbra is az első tízben foglal helyet.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Stephan Löwenstein ismerteti a korábban a vörös-zöld koalíció nagy reformjának beharangozott jogszabály okozta bizonytalanságokat. A törvény szerint minden Németországban született fiatal német állampolgár lehet, ha legalább az egyik szülője nyolc év óta legálisan az országban él – írja a lap. A gyerek akkor is megkapja a német állampolgárságot, ha a szülei több állampolgársággal is rendelkeznek. Az átmenetet úgy szabályozták, hogy ez nemcsak az újszülöttekre érvényes, hanem mindazokra, akik 2000. január 1-jén még nem töltötték be a tizedik életévüket – ismerteti a cikk. A kettős állampolgároknak azonban 18. életévük betöltésekor dönteniük kell, és ha „németek” akarnak maradni, akkor le kell mondaniuk a többi állampolgárságukról. Összesen 40 ezer, a törvény hatálya alá eső külföldi élt 2000-ben Németországban. A CDU/CSU már jelezte, hogy határozottan ellenzi a javaslatot. Dieter Wiefelspütz, az SPD politikusa felismerte, kampánytaktikai szempontból milyen veszélyeket rejt magában a törvény feszegetése. Nyilatkozatában utalt a jelen szabályozás gyakorlati problémáira. Ugyanakkor arról biztosított, hogy ő sem támogatja a többszörös állampolgárságot. „Nincs szükségünk most egy új kettős állampolgársági kampányra. Ezért nincs az SPD-nek véleménye az ügyben" – fogalmazott a baloldali politikus.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter nagyon büdös
