Németországban továbbra is megfigyelik a szcientológiát

A Neue Zürcher Zeitung tudósítója Révkomáromba látogatott, hogy beszámoljon a szlovák-magyar együttélés körülményeiről. A Die Welt pedig ismerteti az észak-rajna–vesztfáliai bíróság ítéletét, mely lehetővé teszi a szcientológia hírszerzési eszközökkel történő további megfigyelését.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban Ulrich Schmid „Ha a népek békésebbek, mint a politikusok” című írásából az derül ki, hogy a „magyar nyelvű szlovákokat” nem izgatják különösebben Slota kisebbségellenes kirohanásai. A beszámoló szerint „Komarnóban apróbb súrlódásokat leszámítva remekül működik a nemzetiségek együttélése”. A tudósítás arról is hírt ad, hogy „néha panaszolják a szlovákok, hogy egyes boltokban csak magyarul beszélnek”, s mindkét oldalon hallható időnként a hátrányos megkülönböztetés vádja. „Ezek azonban kivételek és nem meglepő jelenségek olyan vidéken, ahol egyes falvakban a szlovákok kilencven százaléka magyarul beszél” – olvasható a svájci lapban. A legfontosabb vitatéma – írja Schmid – az oktatási minisztérium ama szándéka, hogy a magyarok csak szlovákul használhassák a földrajzi neveket. Ez ugyan éles nézeteltérésekhez vezetett, de ezt „felesleges dramatizálni, mivel a magyarul beszélő szlovákok nem élnek állandó félelemben vagy gettókban”. A cikkben megszólaltatott Peter Huncik ismert konfliktuskutató és pszichiáter ugyan aggodalommal figyeli Slota rasszista hecceit, ugyanakkor kijelentette, hogy Szlovákiában hiányzik a népek közötti agresszivitás „történelmi modellje.” A hazánk és Szlovákia között fennálló viszonylag nyugodt kapcsolatokat a tudósító arra vezeti vissza, hogy Magyarországon nincs túlzott jelentősége a nacionalizmusnak.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap „Bírósági ítélet: az alkotmányvédelem megfigyelheti a szcientológusokat” című cikkében egy jelentős következményekkel járó ítéletet ismertet. Az észak-rajna–vesztfáliai felsőbb közigazgatási bíróság szerint a szcientológia céljai „ellentétesek a demokratikus jogállam elveivel”, ezért az alkotmányvédelmi hivatalnak továbbra is joga van a szervezet titkosszolgálati megfigyelésére. Az ítélet indoklásában Michael Bertrams, a szenátus vezető bírója kifejtette, a szcientológia olyan társadalmi rendet kíván felépíteni, mely „meghatározó alkotmányos értékeket, mint az emberi méltóságot és az egyenlő bánásmód jogát hatályon kívül helyezi vagy korlátozza”. Sabine Weber, a Szcientológia Egyház Németország egyesület vezetője bejelentette, a lipcsei legfelsőbb közigazgatási bírósághoz kívánnak fordulni. „Téves döntés volt, de az ítélet nem ért teljes meglepetésként” – nyilatkozta. Szerinte a bírók kiragadtak egyes idézeteket összefüggésükből, és ezt vették alapul, nem a „megélt valóságot”. A többórás szóbeli meghallgatáson a védelem képviselői többször is hangsúlyozták, hogy az elmúlt években a szcientológián belül egy jelentős fordulat állt be, s ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy a vallásalapító, az 1986-ban elhunyt L. Ron Hubbard korábbi demokráciát bíráló nyilatkozatai már érvényüket vesztették, s azt régi „tehertételnek” nevezték. Ismert: a szcientológiát Németországban nem ismerik el vallási közösségként. Szektaszakértők azzal vádolják a szervezetet, hogy híveiket pszichikai és pénzügyi függőségbe taszítják. Tavaly decemberben a szövetségi és tartományi belügyminiszterek elfogadtak egy olyan határozatot, amelynek értelmében megvizsgálják a szervezet betiltásának lehetőségét.