Szvatopluk visszatért?

A Neue Zürcher Zeitung részletesen elemzi a felvidéki ficoizmus jelenségeit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti az immár történelmi léptékű adócsalási botránnyá terebélyesedő Zumwinkel ügyet.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban Ulrich Schmid A szlovák kormány populista mezőben című cikkében elemzi Robert Fico, a szocialista kormányfő politikai játszmáit. A cikk szerzője szerint Szlovákiában úgy virágzik a populizmus, mint egyetlen más uniós tagállamban sem. Ján Slota, az idegenellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője az ország egyik legnépszerűbb politikusa. Most Fico is nacionalista húrokat penget, a miniszterelnök távlati célja, hogy eltávolítsa a kormányból kellemetlen koalíciós partnerét. A szerző feltételezi, hogy paradox módon az SNS-t az MKP válthatja a Fico-kormányban.

Szvatopluk király volt a szlovákok első uralkodója, nyilatkozta Robert Fico ez év elején. Természetesen az a vita, hogy Szvatopluk volt-e a szlovákok ősapja, nem az ország legégetőbb problémája. Sokkal fontosabb kérdés, hogy Fico, a baloldali populista párt, a Smer vezetője miért lépett egy olyan területre, amelyet a rasszista és idegenellenes SNS és a populista Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) vezetője művel. Fico két kisebbik partnere az elmúlt két évben szemtelen módon kiszolgálta a választók etnikai ellenszenvét. Felhívásaiban Slota sokkal gátlástalanabb volt, mint Vladimir Meciar, a HZDS elnöke. Vitathatatlan – állapítja meg a cikk írója –, hogy Slota taktikája eredményes volt. Sikerült rövid időre az ország legnépszerűbb politikusává és a második legnépszerűbb pártjává felemelkednie.

A kelet-közép-európai térségben már nagyon intenzíven flörtölnek a populizmussal, ennek ellenére az SNS pozíciója egyedülálló. Ugyan a visegrádi államokban léteznek olyan politikusok, akik a választások előtt kiszolgálják az idegenellenesség megszokott sablonjait – elég itt Jiri Curek, a cseh kereszténydemokraták vezetőjének cigányellenes megjegyzéseire vagy Maciej Giertychs, a Lengyel Családok Ligájának zsidókkal kapcsolatos megállapításaira utalni. Azonban nyomába sem érnek a zsolnai polgármesternek, nála a rasszizmus nem a program egyik eleme, hanem maga a program.

A szélsőségesség ezen formája, mely Európa többi országában a perifériára szorult, Szlovákiában elfoglalta a társadalom közepét és a mindennapokban is láthatóvá vált. Slota ennek a változásnak legszembetűnőbb példája. Az, hogy az etnikai különbségek mennyire meghatározzák a politikát, arra a legjobb példa a pártok világa. Milan Zemko történész arra utal, hogy a magyarul beszélő szlovákok kivétel nélkül a Magyar Koalíció Pártjára szavaznak. A többi pártban szinte kizárólag csak szlovákok találhatók. A magyarok tehát nem liberális vagy szociáldemokrata meggyőződésük okán, hanem „etnikai” alapon választanak – ami ugyan racionálisan megmagyarázható, egy modern európai államban azonban anakronizmus.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Philip Eppelsheim Németország történelmi adóbotrány előtt című cikkében ismerteti a „Zumwinkel-ügy” várható következményeit. Klaus Zumwinkel, a német posta vezetője irodájának és magánházának átkutatása csak a jéghegy csúcsát jelenti egy az adócsalás elleni átfogó nyomozásban.

A berlini pénzügyminisztérium szóvivője pénteken úgy fogalmazott, számos ismert és kevésbé ismert személy ellen nyomoznak még. Arról, hogy Zumwinkelhez hasonló pozíciójú személy található-e a listán, nem nyilatkozott a szóvivő. Ezek a nevek a bochumi államügyészséghez eljuttatott CD-n találhatók. Lapértesülések szerint már tavaly megkeresték a Szövetségi Hírszerző Szolgálatot, hogy többek között a Zumwinkel-üggyel kapcsolatos titkos információkat juttassanak el nekik. A pullachi hírszerzés továbbította a bizonyítékokat és neveket tartalmazó CD-t az ügy feltárásával megbízott bochumi államügyészségnek.

A cikk szerint számos jel utal arra, hogy a Szövetségi Köztársaság egyik legnagyobb adóbűnügye van kibontakozóban. A bochumi ügyészség összesen 900 házkutatási határozatról döntött, mert gyanújuk szerint, elkerülve a német adóhivatalt, összesen 3,4 milliárd eurót csempésztek Liechtensteinbe. Ezeket a számokat ugyan nem kívánta a bochumi ügyészség megerősíteni, ugyanakkor kijelentették, a kezükbe került anyagok „igen komoly bizonyító erővel” rendelkeznek. Mivel az ügyek jelentős része kívül esik a bochumi ügyészség illetékességi körén, ezért felvették a kapcsolatot a düsseldorfi és a kölni államügyészséggel, az észak-rajna-vesztfáliai adónyomozókkal és az esseni bűnügyi rendőrséggel.