Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Oliver Pink és Martina Salomon Ki az ÖVP erős embere? című írásában elemzi a néppárt hatalmi harcát. Április 21-én lesz egy éve, hogy Molterert az ÖVP elnökévé választották, a párt ugyan szilárdan áll mögötte, de nem lelkesedik érte. „Hiányzik belőle szellem”– mondják ÖVP-s munkatársai, s a gazdaság is hiányolja a számára olyan fontos adóígéreteket. A néppárt közvéleménykutatási adatai is jobbak, mint a Moltereré. Tényleg eltartott egy ideig, amíg az erőviszonyok egyértelműen Molterer javára tisztázódtak. „Kezdetben még mindent, mint korábban is, Schüssel egyeztettünk, főként megszokásból” – mesélte a miniszteri titkár. „Ma már mindenről Moltererrel tárgyalunk” – de tudósítások szerint, még ő is megszerzi a volt kancellár beleegyezését. Schüssel áldása nélkül egyelőre nem megy semmi.
Sokan kérdezik, hogy nem lenne-e egy harmadik személy alkalmasabb pártelnöknek, például az ifjú tehetségnek számító Josef Pröll mezőgazdasági miniszter. Pröll szeretne magasabbra jutni, de egyelőre határozatlan. Köztudott, hogy a Raiffeisen konszern az egyik legfontosabb támogatója, bankvezér is lehetne. Peter Ulram, az ÖVP-hez közel álló közvéleménykutató szerint sokkal könnyebb egy minisztériumot vezetni, mint egy párt élén harcolva állva maradni. S ebben Ulramnak igaza van, elég csak emlékeztetni Molterer nyugodt és kedvelt mezőgazdasági miniszter korszakára.
Messze a legnépszerűbb kormánytag jelenleg Ursula Plassnik (ÖVP) külügyminiszter. Ő azonban túlságosan diplomata, nem igazán empatikus, s láthatóan ellenszenvvel viseltetik az újságírókkal szemben. Ezen tulajdonságai nem igazán teszik alkalmas kancellárjelöltté. Ulram meggyőződése egyébként az, hogy a következő választásokon Molterer lesz a néppárt kancellárjelöltje.
S mi lesz Wolfgang Schüsselből? Annak ellenére, hogy láthatóan tetszik neki a frakcióvezetőség, úgy tűnik neki immár túl kicsi lett Ausztria. Nyílt titoknak számít, hogy politikai pályafutását egy brüsszeli állással szeretné megkoronázni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Stephan Löwenstein és Reinhard Müller Német segítség Líbiának már 1979-ben című cikkében tudósít a Szövetségi Köztársaság és a Kadhafi rezsim rendőri kapcsolatairól.
A Szövetség Bűnügyi Hivatal (BKA) a lap információi szerint már 1979-ben támogatta a líbiai diktátort személyi védelmének kiépítésében. A BKA megerősítette a lap ama információját, miszerint egy munkatársuk azokban az esztendőkben évente kétszer – tavasszal és ősszel – a „kiképzési intézkedések miatt” Líbiában járt. A hivatal információi szerint a kapcsolatok „védelmi és kísérleti szolgálatot” céloztak. A lap szerint az üzlet a kölcsönösségen alapult: a Szövetségi Köztársaság az akkori terrorveszélyes időkben meg kívánta akadályozni, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet a Vörös Hadsereg Frakciónak (RAF) menedéket adjon. Kadhafi volt a közvetítő. „Hálából” ezért egy testőrt kapott a németektől.
Egy egykori Bundeswehr tiszt kijelentette, tudomása szerint a magán biztonsági cégek együttműködése Líbiával „folyamatosan több mint 20 éve tartott”. A Szövetségi Hírszerzőszolgálat (BND) a lap értesülése szerint a nyolcvanas években szintén együttműködött Líbiával – legalább is a lockerbie-i és a berlini merényletek előtt.
