Eladni az utolsó állami cégeket

A Die Presse szerint a Gyurcsány-kormány egyik célja az állami résztulajdonosi programmal, hogy az utolsó állami cégeket is eladhassák. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a hamburgi fekete-zöld koalíció országos hatásaival foglalkozik.

2008. 04. 19. 10:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

Az osztrák konzervatív napilapban Péter Martos és Péter Bodnár Magyarország: „Népi részvény” külföldieknek is? című cikkében ismerteti a Gyurcsány-kormány tulajdonosi programját. Ha minden Gyurcsány Ferenc szándékai szerint alakul, akkor modern formában, népi részvényként újjászületik a kommunista korszak békekölcsöne. A nagyjából egy hónapja bemutatott „Új tulajdonosi program” az eddig eladhatatlan állami tulajdon privatizációs programjának bizonyul. A részleteket a kormánynak a hónap végéig kell a parlament elé terjeszteni. Gyurcsány csábító eszköze családonként néhány ezer forintos befektetésből százezres, sőt egy-két milliós vagyont ígér. A felső határ 375 euró. Időközben a kormány által felkért bizottság vezetője, Mészáros Tamás a felső határként ennek a tízszeresét említette.

Az akció azonban akár öngól is lehet. Amint azt a Magyar Nemzet kiderítette, a programot kidolgozó bizottság aligha tudja kizárni a többi uniós tagállam polgárait a részvényvásárlók közül. „Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy külföldiek megvásárolhatnák a tőzsdére vitt állami vállalatokat.” Az utolsó információk szerint az állami autópálya-kezelő vállalat lesz az első a tőzsdén, amit az MVM, később a Szerencsejáték Zrt. és a posta követhet. Mészáros április 30-ig kívánja átadni a kormánynak a pontos menetrendet. Lehet, hogy feleslegesen: ebben az időpontban már egy szocialista kisebbségi kormány irányít, mert a liberális koalíciós partner felmondta az együttműködést.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap „Nem prototípus, mely sorozatgyártásra kerülhet” című cikkében kommentálja a hamburgi fekete-zöld koalíció megalakulását. A hamburgi fekete-zöld koalíciót Berlinben többnyire önkormányzati ügyként kezelik. Angela Merkel CDU-elnök intencióinak megfelelően a kereszténydemokraták vezető politikusai kijelentették, hogy a Hamburgban történtek nem jelentenek modellt további fekete-zöld koalíciók számára. Hasonlóan látják vezető zöld politikusok is. Mint a bajor politikus fogalmazott, a hamburgi koalíció „nem olyan prototípus, ami sorozatgyártásra kerülhet”. Huber szerint „a zöldek egyre inkább balra tolódnak, és ezzel a CDU-val meglévő amúgy is kevéske egyetértést még inkább kisebbítik.” Úgy véli, „Hamburg gondoskodik a kijózanodásról.”

Ole von Beust (CDU) hamburgi főpolgármester is úgy fogalmazott, nincs olyan igénye, hogy modellként tekintsenek a megállapodásukra. „A Saar-vidék számára az adott körülmények között egy fekete-zöld koalíció elképzelhetetlen”, nyilatkozta Peter Müller (CDU) Saar-vidéki miniszterelnök. Christian Wulff CDU-alelnök és alsó-szászországi miniszterelnök, aki koalícióban kormányoz az FDP-vel, kijelentette: a szabadelvűek maradnak országos szinten a „kívánatos partner”. Friedbert Pflüger, a CDU elnökségi tagja azt mondta, hogy ez konszenzus a kereszténydemokratákon belül.

Ezentúl azonban elfogadhatatlan az a helyzet, hogy az SPD mindenkivel koalíciózhat, és minden megoldás számára nyitott, míg a CDU-nak ki kell tartania az FDP mellett. A CDU-vezetésen belül azonban kedvezően ítélik meg a terveket. Már hosszabb ideje, a 2005-ös Bundestag-választások óta tárgyalnak a zöldek. Akkor a zöldek kijelentették, hogy nem terhelhetik az alapvetően baloldali bázisukat. Többek között ez magyarázza a nyilvános szkepszist is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.