A héten benyújtották a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek, amelyről hamarosan döntenek a képviselők. Bár a települések önazonosságáról szóló törvényjavaslat már nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy közvetlenül megtiltsák a betelepülők ingatlanszerzését (kikerült belőle ez a rész), ám ugyanúgy korlátozhatják vagy feltételhez köthetik a lakcímbejelentést – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az, hogy az elővásárlási jogot már nemcsak az önkormányzat vagy a szomszédos ingatlan tulajdonosa, hanem bármely helyben lakó is gyakorolhatja, fontos új elem, hiszen több héttel is lassíthatja a tranzakciót.
Az eladó ingatlanról szóló hirdetést ugyanis helyben közzé kell tenni – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Hangsúlyozta, továbbra is az adott önkormányzaton múlik, él-e a lehetőséggel vagy a számára biztosított önazonosságvédő intézkedések közül használja-e valamelyiket. Ugyanis ahogyan írtuk, nem csak egy elemet vehetnének igénybe. A törvényjavaslatban újdonság, hogy az állami támogatással – például csok plusszal vagy falusi csokkal – ingatlant vásárlók korlátozás és feltétel nélkül költözhetnek be az adott településre. A szakértő hozzátette, a munkáshitel és a babaváró is a támogatott konstrukciók közé sorolható, a babaváró kétharmadát pedig ingatlanvásárlásra, pontosabban annak önrészeként használják fel az igénylők. Logikus lépés volna, ha például a babavárót igénybevevők sem esnének a korlátozás alá.
Ugyanígy – és ez eredetileg is szerepelt a javaslatban – szintén nem érinti azokat, akik az adott településen kívánnak dolgozni vagy egyházi szolgálatot teljesítenek, esetleg felsőoktatási hallgatók. A szakértő által felsorolásból kitűnik, a törvényjavaslatban a helyi kötődés a meghatározó.
Az önkormányzatok a tulajdonszerzést nem tilthatják, de (egyszeri) betelepülési adót kivethetnek a lakásvásárlókra, ennek részleteit a helyi adókról szóló törvény szabályozza majd. Ugyanígy a lakcímbejelentéshez is kérhetnek egyszeri hozzájárulást, az így keletkező bevételt pedig az infrastruktúra fejlesztésére fordíthatják az érintettek. Az adó összege pedig önmagában nem visszatartó erő akkor sem, ha drágább, mondjuk százmillió forint feletti ingatlant vásárol valaki.
Balogh László felhívta a figyelmet, elsőre nem magától értetődő, de az önazonosság védelmével a budapesti kerületek is élhetnek, és ennek igen egyszerű oka van. Ez pedig az ingatlanok ára. Éves szinten ugyanis 19 százalékos áremelkedés ment végbe 2024 áprilisához viszonyítva. Az árak emelkedése kiköltözési hullámot indított el és nemcsak Budapest, hanem Debrecen és Szeged is érintett, hiszen a második és harmadik legdrágább megyeszékhelyekről van szó.
A kiköltözési hullám az érintett települések infrastruktúrájára erős hatással van, ha hirtelen sok ember települ ki, a bevezető út és kivezető közműhálózat fejlesztésre szorul, ezt pedig gyakran egy adott település egymaga nem képes finanszírozni.
Balogh László úgy értékelt, a benyújtott törvényjavaslat enyhébb, mint amit a társadalmi egyeztetésen láttunk, ennek pedig két hatása lehet: bizonyos szempontból nyugodtabbak lehetnek az ingatlantulajdonosok, másrészt viszont még több önkormányzat gondolkodhat el az azonossága védelmén. Hangsúlyozta ugyanakkor, ez semmiképp nem mehet a helyiek kárára, a település vezetése a következő ciklusban is számít a választók bizalmára.
Kettős helyzetben lehetnek ugyanakkor a román határ közelében lévő települések, hiszen jogszabály nyújtotta lehetőségek plusz bevételhez juttatják az önkormányzatot, ám plusz bevételt hozhatnak a betelepülők is. Ezt a látszólagos ellentmondást is kezeli a jogszabálytervezet.
