A héten benyújtották a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek, amelyről hamarosan döntenek a képviselők. Bár a települések önazonosságáról szóló törvényjavaslat már nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy közvetlenül megtiltsák a betelepülők ingatlanszerzését (kikerült belőle ez a rész), ám ugyanúgy korlátozhatják vagy feltételhez köthetik a lakcímbejelentést – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az, hogy az elővásárlási jogot már nemcsak az önkormányzat vagy a szomszédos ingatlan tulajdonosa, hanem bármely helyben lakó is gyakorolhatja, fontos új elem, hiszen több héttel is lassíthatja a tranzakciót.
Az eladó ingatlanról szóló hirdetést ugyanis helyben közzé kell tenni – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Hangsúlyozta, továbbra is az adott önkormányzaton múlik, él-e a lehetőséggel vagy a számára biztosított önazonosságvédő intézkedések közül használja-e valamelyiket. Ugyanis ahogyan írtuk, nem csak egy elemet vehetnének igénybe. A törvényjavaslatban újdonság, hogy az állami támogatással – például csok plusszal vagy falusi csokkal – ingatlant vásárlók korlátozás és feltétel nélkül költözhetnek be az adott településre. A szakértő hozzátette, a munkáshitel és a babaváró is a támogatott konstrukciók közé sorolható, a babaváró kétharmadát pedig ingatlanvásárlásra, pontosabban annak önrészeként használják fel az igénylők. Logikus lépés volna, ha például a babavárót igénybevevők sem esnének a korlátozás alá.
Ugyanígy – és ez eredetileg is szerepelt a javaslatban – szintén nem érinti azokat, akik az adott településen kívánnak dolgozni vagy egyházi szolgálatot teljesítenek, esetleg felsőoktatási hallgatók. A szakértő által felsorolásból kitűnik, a törvényjavaslatban a helyi kötődés a meghatározó.
Az önkormányzatok a tulajdonszerzést nem tilthatják, de (egyszeri) betelepülési adót kivethetnek a lakásvásárlókra, ennek részleteit a helyi adókról szóló törvény szabályozza majd. Ugyanígy a lakcímbejelentéshez is kérhetnek egyszeri hozzájárulást, az így keletkező bevételt pedig az infrastruktúra fejlesztésére fordíthatják az érintettek. Az adó összege pedig önmagában nem visszatartó erő akkor sem, ha drágább, mondjuk százmillió forint feletti ingatlant vásárol valaki.