Rheinische Post
A düsseldorfi napilapban Helmuth Michelis Észak-Rajna-Vesztfália erősíti magyarországi kapcsolatait című cikkében ismerteti Jürgen Rüttgers budapesti látogatásán történteket.
Az Andrássy Egyetemen Rüttgers elmondta, hogy az erősödő partnerséget „mint az új Európa és számos esélyének és lehetőségének jeleit látja”. Egyúttal a kereszténydemokrata politikus arra figyelmeztetett: „Európának nem szabad saját, a gazdasági józanság és a szociális igazságosság egyensúlyára alapuló rendszerét kockáztatnia. Ma konkrétan az angolszász kapitalizmus és a szociális piacgazdaság konkurenciaharca a jellemző.” A tartományi miniszterelnök kijelentette, feltétlenül szükséges egy közös európai kül- és biztonságpolitika, valamint szükség van egy közös uniós hadseregre is.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A konzervatív frankfurti napilapban Philip Plickert „Az időseknek jobban megy, mint a fiatalabbaknak” címmel ismerteti a németországi szegénységről kirobbant vita állását. Az időskori szegénység kísértete járja be Németországot. „Az idősek anyagi helyzete jobb, mint az összlakosság átlagáé”, nyilatkozta Markus Grabka a Német Gazdasági Kutatóintézet (DIW) közgazdásza. „Átlagosan az idősek nagyobb jövedelemmel és mindenekelőtt nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a fiatalok, akik ma a nyugdíjpénztárba befizetnek és, később jóval alacsonyabb nyugdíjból kell kijönniük.”
Még keményebben fogalmaz Bernd Raffelhüschen a freiburgi egyetem pénzügyi tudományok professzora. Szerinte az időskori szegénység napjaink leginkább túlértékelt jelensége annak a valószínűsége, hogy egy szegény gyermekkel találkozzanak, „közel ötször akkora, mint hogy egy szegény nyugdíjassal”. A mai nyugdíjasok, fogalmazott Raffelhüschen, átlagukban a leggazdagabbak, azok közül akik valaha Németországban éltek. „Nem létezik az időskori szegénység problémája Németországban, hanem azon gyermekek sorsa nehéz, akik szegénységben növekednek”, erősítette meg Axel Börsch-Supan mannheimi közgazdász a gazdasági minisztérium tudományos tanácsadója.
Az úgynevezett szegénységi ráta, tehát azok száma, akik az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebbel rendelkeznek, 2003-ban a nyugdíjas házaspárok esetében 7,8 százalékos volt, ami alig fele a szegények összlakosságon belüli arányának. Kevésbé jó a helyzet az egyedülállók, különösen a nők esetében, főként nyugaton, hiszen közülük sokan nem álltak munkaviszonyban, és csak szerényebb özvegyi nyugdíjból élnek.
A DIW tanulmánya szerint a nyolcvanas évek közepe óta jelentősen javult a nyugdíjasok helyezte: a szegénységben élők aránya 8 százalékra csökkent. A 15 millió 65 év feletti német többsége, 9 millió személy kétfős háztartásban él. „Ők két személy között megoszthatják a létfenntartási költségeiket, s ezzel egészen jól megvannak”, nyilatkozta Grabka. Azon nyugdíjasok aránya, akik csak a létminimumot jelentő alapnyugdíjban részesülnek, mindössze 2 százalék, azaz 370 500 személy. „Ugyan számos idős ember csak alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezik, de többségük olyan vagyonnal vagy saját lakással rendelkezik, amit beszámítanak”, magyarázta Grabka.
origo.hu
Esővel, széllel érkezik egy kellemetlen hidegfront
