Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognár A baloldal fél az előre hozott választásoktól című cikkében elemzi a magyarországi belpolitikai válságot. A parlamenti baloldalnak e napokban remeg a térde a félelemtől. Nem csoda: ha ma lennének választások, az Orbán Viktor vezette jobboldali Fidesz kétharmadot kapna a parlamentben. Ez azt jelentené, hogy Orbán elméletileg az alkotmányt és akár az államformát is módosíthatná. A Gyurcsány Ferenc vezette kisebbségi kormány megalakulása óta mind hangosabb a magyar médiában az előre hozott választások követelése. Ez rémálom a szocialistáknak, hiszen alig tíz százalékot kapnának, míg az SZDSZ kihullana a parlamentből. A szerző szerint a magyar jobboldal számára az előre hozott választások kapóra jönnének.
A napilap Verbális kardcsörtetés Magyarország és Szlovákia között című másik cikkében ismerteti Gyurcsány Ferenc pozsonyi látogatása elmaradásának okait. A kétoldalú kapcsolatok Jan Slota, a nacionalista vezér legújabb magyarellenes nyilatkozata miatt még mélyebb válságba süllyedtek. A pozsonyi külügyminisztérium „sajnálattal” vette tudomásul, hogy a júniusra tervezett Fico–Gyurcsány-találkozó elmarad. „Nem látjuk okát ennek a lépésnek”, nyilatkozta Jan Skoda, a külügyminisztérium szóvivője pénteken.
„Ezzel a döntéssel Magyarország ismét visszautasította a veszélyeztetett magyarországi szlovák kisebbségről, valamint a (szélsőjobboldali) Magyar Gárda nacionalizmusáról és rasszizmusáról folytatandó szakszerű párbeszéd céljából kinyújtott kezet”, mondta Skoda. A találkozó megszervezésével megbízott Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes kijelentette, bízik abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokban győzedelmeskedik a „józan ész”. A minisztérium jelezte, Szlovákia bármikor hajlandó a találkozóra, amennyiben Budapest érdeklődést mutat. Budapest azután mondta le a találkozót, miután Jan Slota, a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt (SNS), vezetője Szent Istvánt egy pozsonyi sajtótájékoztatón „lovasbohócnak” nevezte.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali napilapban Hans Leyendecker Egy csipetnyi háború című cikkében foglalkozik a 2006-os év fegyverkereskedelmi adatait összefoglaló, csütörtökön publikált jelentéssel. Több mint 200 Leopard I és Leopard II páncélost, 99 darab M 113-as csapatszállító járművet, nagyszámú mozsár- és tarackágyút, levegő-föld rakétát, valamint 209-es típusú tengeralattjárót értékesített Németország. Az adatok szerint Németország volt 2006-ban a harmadik legnagyobb fegyverexportőr állam. Világbajnok az Egyesült Államok, a második Oroszország. A Bonni Nemzetközi Konverziós Központ (BICC) csütörtökön publikált adatai szerint 2005-höz képest 20 százalékkal 7,7 milliárd eurósra emelkedett a német fegyverexport.
