Ulrich Wilhelm kormányszóvivő utalt a koalíciós frakciók korábbi állásfoglalására, melyben lemondtak a korábban javasolt képviselői tiszteletdíj emeléséről. A közeljövőben a szövetségi kormány tárgyalni kíván a Bundestaggal a hivatalnoki juttatások és az ezzel összekapcsolt miniszteri fizetések emeléséről. Eredetileg azt tervezték, hogy a kancellári és miniszteri fizetést 2002 óta először megemelik. Kedden Volker Kauder (CDU) és Peter Struck (SPD) frakcióvezetők megállapodtak, hogy a következő hétre tervezett képviselői tiszteletdíj-emelésről lemondanak, mert ezt jelenleg nem lehet elfogadtatni a lakossággal. A képviselői tiszteletdíj felemeléséről történő lemondással a képviselők komoly koalíciós vitát okoztak. Mindenekelőtt a CDU képviselői éles szavakkal bírálták az SPD-t, mert ők a felelősök, hiszen először megállapodtak, támogatják az emelést, de később megváltoztatták a véleményüket. Az SPD-politikusok követelték a képviselői tiszteletdíj-kiszámítás alapjainak reformját.
Die Presse (diepresse.de)
A konzervatív bécsi napilapban Oliver Pink „40 évvel '68 után: egy ország kicsit jobbra a középtől” című cikkében ismerteti az osztrákok politikai önképét. Az osztrákok negyven évvel az 1968-as kulturális forradalom után a középtől kissé jobbra állnak. A férfiak baloldaliabbak, mint a nők. Az idősek jobboldaliabbak, mint a fiatalok. Az érettségizettek és diplomások jóval jobbra állóbbnak tartják magukat, mint azok, akiknek csak általános iskolai végzettségük van.
Leginkább jobboldaliak a vállalkozók, a legbaloldaliabbak az egyszerű munkavállalók. Erre az eredményre jut az Imas közvélemény-kutató intézet „Negyven évvel ’68 után” című tanulmányában. Ezekben az Imas-felmérésekben Ausztria 1994 óta folyamatosan jobboldali tendenciákat mutat, igaz, 1996 óta enyhe balratolódással. Meglepő eredményt nyújt a pártok jobb-baloldali minta alapján történő önképének kiértékelése. A legbaloldalibb pártnak a zöldeket tartják (32,3 ponttal), majd az SPÖ következik 39,4-gyel.
