A kormány lemond – egyelőre csak a fizetésemelésről

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol arról, hogy Angela Merkel úgy döntött, nem emelik a kormány tagjainak 2002 óta változatlan fizetését. A Tagesspiegel a berlini vörös-vörös koalíciós vita okát ismerteti. A Die Presse egy közvélemény-kutatásról számol be, melyből kiderül, hogy az osztrákok a jobboldalhoz húznak.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A berlini napilapban Stefan Jacobs és Ulrich Zawatka-Gerlach „Vörös-vörös nem talál kiutat a koalíciós dilemmából” című cikkében ismerteti a fenyegető Bundesrat-botrány okait. Röviddel a tartományi kormányokat képviselő testületbe történő ratifikálása előtt az SPD és a Baloldali Párt kármentésre törekszik. Úgy tűnik ugyanis, hogy ha pénteken Klaus Wowereit (SPD) berlini főpolgármester igennel szavaz, akkor Harald Wolf (Baloldali Párt) nemje teszi semmissé Berlin voksát.

Ebben az esetben Berlin szavazata nem számít, mert az alkotmánybíróság egységes szavazatát követeli a Bundesratban. 2002 decemberében a karlsruhei bírák érvénytelenné nyilvánították az új bevándorlási törvényt, mert Manfred Stolpe (SPD), Brandenburg miniszterelnöke és Jörg Schönbohm (CDU) belügyminiszter a Bundesratban láthatóan eltérően voksoltak. Egy ehhez hasonló kínos esetet szívesen elkerülne a vörös-vörös városvezetés, csak azt nem tudja, miként. Szerdán eredménytelenül zárultak Michael Müller (SPD) és Carola Bluhm (Baloldali Párt) frakcióvezető egyeztetései. A kínai kiküldetésből hazaérkező Wolf szenátor kijelentette: „Elvárom, hogy az SPD hű legyen a koalícióhoz”.

A megállapodásban az áll: ha az SPD és a Baloldali Párt képtelen megállapodni a közös szavazásról, akkor Berlin tartózkodik a Bundesratban. Mindkét oldal utóbbi megnyilatkozásaiban utalt annak veszélyére, hogy hosszú távon sérülne a 2002 óta figyelemre méltóan jó koalíciós klíma. A Baloldali Párt dilemmáját a hét végén megrendezendő cottbusi kongresszus okozza. A párt bázisáról ugyanis sejthető, hogy nem engedi a berlini elvtársaknak a szerintük nem eléggé szociális uniós szerződés elfogadását.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap „A szövetségi miniszterek is lemondanak a magasabb fizetésekről” című cikkében ismerteti a berlini szövetségi kormány céltalan kapkodását. A Bundestag képviselői után a berlini kormány tagjai is tervezik, hogy lemondanak a magasabb fizetésekről. Angela Merkel (CDU) a kormányülésen jelezte: ő is kész egy ilyen lépésre.

Ulrich Wilhelm kormányszóvivő utalt a koalíciós frakciók korábbi állásfoglalására, melyben lemondtak a korábban javasolt képviselői tiszteletdíj emeléséről. A közeljövőben a szövetségi kormány tárgyalni kíván a Bundestaggal a hivatalnoki juttatások és az ezzel összekapcsolt miniszteri fizetések emeléséről. Eredetileg azt tervezték, hogy a kancellári és miniszteri fizetést 2002 óta először megemelik. Kedden Volker Kauder (CDU) és Peter Struck (SPD) frakcióvezetők megállapodtak, hogy a következő hétre tervezett képviselői tiszteletdíj-emelésről lemondanak, mert ezt jelenleg nem lehet elfogadtatni a lakossággal. A képviselői tiszteletdíj felemeléséről történő lemondással a képviselők komoly koalíciós vitát okoztak. Mindenekelőtt a CDU képviselői éles szavakkal bírálták az SPD-t, mert ők a felelősök, hiszen először megállapodtak, támogatják az emelést, de később megváltoztatták a véleményüket. Az SPD-politikusok követelték a képviselői tiszteletdíj-kiszámítás alapjainak reformját.

Die Presse (diepresse.de)

A konzervatív bécsi napilapban Oliver Pink „40 évvel '68 után: egy ország kicsit jobbra a középtől” című cikkében ismerteti az osztrákok politikai önképét. Az osztrákok negyven évvel az 1968-as kulturális forradalom után a középtől kissé jobbra állnak. A férfiak baloldaliabbak, mint a nők. Az idősek jobboldaliabbak, mint a fiatalok. Az érettségizettek és diplomások jóval jobbra állóbbnak tartják magukat, mint azok, akiknek csak általános iskolai végzettségük van.

Leginkább jobboldaliak a vállalkozók, a legbaloldaliabbak az egyszerű munkavállalók. Erre az eredményre jut az Imas közvélemény-kutató intézet „Negyven évvel ’68 után” című tanulmányában. Ezekben az Imas-felmérésekben Ausztria 1994 óta folyamatosan jobboldali tendenciákat mutat, igaz, 1996 óta enyhe balratolódással. Meglepő eredményt nyújt a pártok jobb-baloldali minta alapján történő önképének kiértékelése. A legbaloldalibb pártnak a zöldeket tartják (32,3 ponttal), majd az SPÖ következik 39,4-gyel.

Az osztrákok az Imas-felmérések kezdete, 1979 óta még sohasem látták ennyire baloldalinak a valójában inkább pragmatikus szocialistákat. Ugyanaz érvényes a másik oldalon az FPÖ-re, 67,5 pontjával ők a legjobboldalibbak az osztrák párttérképen. Az Osztrák Szabadság Párt még a haideri időszakban is baloldalibbnak látta magát, mint ma. Jörg Haider újabb pártja, a BZÖ 2008-ban balra áll az FPÖ-től, igaz, csak minimálisan, 66,7 ponttal. Az ÖVP áll leginkább középen a maga 58,3-as eredményével.