Deutschlandradio (dradio.de)
A német közszolgálati rádió „Az eszköz mindegy” címmel készített interjút Dalos Györggyel a magyarországi antiszemitizmusról. Az antiszemitizmus kémiailag tiszta formában Magyarországon sem létezik, hanem beágyazódott a politikai küzdelmekbe. Gyurcsány híres 2006. szeptemberi (sic!) beszéde óta, ahol elismerte a szocialisták kampányhazugságát, mindenekelőtt a Fidesz és a teljes jobboldali frakciók gondoskodnak arról, hogy Magyarországon egyetlen nap se múljon el valamilyen hisztéria nélkül – tájékoztatja a magyar közügyekről a német hallgatókat Dalos. „Pedig én tényleg nem támogatom, hogy a pártok a választási kampányban olyan dolgokat ígérjenek, amit nem tudnak betartani. De azt hiszem, hogy ez a kampány, amit azóta ellene folytatnak, teljességgel eltúlzott” – fogalmaz. Hozzáteszi: a konzervatív jobboldal elhatárolódása szerinte (az antiszemitizmustól) nem eléggé egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy a kampányban olyan emberek szavazataira is számítanak, akik nem így (antiszemita módon – a szerk.) beszélnek, de akképpen gondolkodnak.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Peter Carsten Pullach Vágyak egy bajor kiskocsma iránt című cikkében ismerteti a BND berlini alapkőletételét. „Azon fogok dolgozni, hogy – a részben miattam is elveszett – szolgálatokba vetett bizalom ismét helyreálljon.” Ernst Uhrlau a papírjába pillant, és rövid szünetet tart. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetője túl van egy nehéz nap legnehezebb pillanatán. Letették a berlini Chausseestrassén fekvő új épület alapkövét. Itt több betont fognak felhasználni, több kábelt lefekteti, mint bármelyik más szövetségi épületbe. 2012-ben 100 ezer négyzetméternyi terülten, 2800 teremben dolgozik majd itt több mint 4000 munkatárs. Egyedül az épület utcafrontja negyed kilométer hosszú. Egy hatalmas, összességében majdnem egymilliárd eurós projekt lesz. Ez indoka lenne egy nagyobb ünnepségnek, hosszabb beszédeknek, prominens politikusok felvonulásának. De nem volt jelen a kancellár, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter – tehát mindazon személyek, akiknek tárcái gyakorlatban naponta használják a BND-t. Még néhány snájdig dandártábornok megjelent, addig még az államtitkárok is hiányoztak, leszámítva August Hanningot, az egykori BND-elnököt. S az ő esetében sem tudható, hogy szolidaritását kívánta-e kifejezni, vagy kárörömét demonstrálta. Az építészek is elég ritkán tapasztalták, hogy ennyi pénzt ennyire kedvetlenül költsenek el – fanyalog a lap.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Ha keresztények hátat fordítanak vallásuknak című cikkében ismerteti osztrák polgárok muzulmán hitre történő áttérések okait. Példaként citálják Andrea Saleh esetét, aki Karintiában született, majd később Bécsbe költözött. Most az „Ausztriai Muzulmán Nők” fórumának vezetője, s egy iszlám gimnázium titkárnője. Kezdetben csak az iszlám világa érdekelte, majd szolidaritásból együtt böjtölt muzulmán barátaival. Csak miután megismerkedett akkori férjével, aki szintén Egyiptomból származott, döntötte el, hogy áttér az iszlám hitre. Nemsokára szembetalálkozott a közvélemény ítéletével. „Volt, aki a bécsi metróban azt mondta, hogy menjenek vissza, ahonnan jöttek. Egy férfi egészen odáig ment, hogy a koncentrációs táborba kellene dugni bennünket. Nem ritkán azt feltételezik, hogy a fejkendős nők nem tudnak németül, s nem értik a szitkozódásokat. Talán ez az oka annak, hogy néhányan ilyen borzalmas dolgokat ilyen könnyen kimondanak” – véli Saleh, hozzátéve: szerinte nagyobb az emberi közelség az iszlám társadalomban. Majd úgy folytatja: nyugaton a kereszténységet csak intézményesen és korlátozott keretek között gyakorolják. „Az emberek túlzottan individualisták, a vallásnak alig van közösségi jellege” – véli a titkárnő.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
