Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin A német gazdaságot egyre szemtelenebbül kikémlelik című cikkében ismerteti a szövetségi kémelhárítás riasztó adatait. A csütörtökön publikált alkotmányvédelmi jelentés súlyos vádakat fogalmazott meg a külföldi titkosszolgálatokkal szemben. Az első számú gyanúsított Oroszország – írja a Der Spiegel. Heinz Fromm, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője által bemutatott jelentés arról panaszkodik, hogy a „gazdasági kémkedés jelentősége folyamatosan nő a piacokért és befolyásért folytatott küzdelemben”. A Németország elleni gazdasági kémkedés módszerei országonként eltérőek: az iparilag fejlett országok főként gazdasági és gazdaságpolitikai stratégiák iránt érdeklődnek, míg a technológiai versenyben lemaradt országok, inkább konkrét termékek és kutatási eredmények megszerzésére törekednek – számol be a lap.
Az idegen titkosszolgálatok és külföldi vállalkozások nemcsak nagy konszerneket, de közepes vállalkozásokat is célkeresztjükbe vettek. Különösen veszélyeztetett ágazatok az autóipar, a megújuló és tiszta energiák, a hadiipar, a vegyipar, a kommunikáció, az optikai elektronika, a röntgentechnológia, a gépipar, különösen a CNC-technológia, a kötőanyagok és az anyagkutatás. Attól a cikk – egy kivétellel – óvakodik, hogy országokat is megnevezzen. Ez a kivétel Oroszország. Oroszország hírszerzésének törvényi kötelessége a gazdaság aktív támogatása. Putyin Mihail Fradkov, a külföldi hírszerzés főnökének beiktatásakor ezt megismételte.
A „jelenben a legnagyobb fenyegetést” az állami szervek és a vállalkozásokkal szemben az internetes támadások jelentik: minden arra utal, hogy ezek a támadások állami eredetűek, ezt jelzik az akciók céljai, az intenzitása, struktúrája és szélessége – olvasható a cikkben. A felhasznált technika és annak koordinációja arra utal, hogy hatalmas pénzügyi források és személyi lehetőségek állnak az oroszok rendelkezésére.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Daniel Friedrich Sturm Schröder eltűnt, az SPD a padlón című cikkében ismerteti az alsó-szászországi szociáldemokraták drámai helyzetét. Tíz éve, hogy az SPD Alsó-Szászországban elérte az abszolút többséget. Gerhard Schröder idején a tartományi szervezet erős és öntudatos volt. A legutóbbi – 2008. januári – választásokon már csak a választók harmada támogatta a súlyos válságba süllyedt SPD-t. Az SPD meghatározó politikusai ebben egy „vezetési problémát” látnak – olvasható a lapban.
Garrelt Duin tartományi elnök és Wolfgang Jüttner frakcióvezető nem alkot igazi csapatot. Párton belül rendszeresen bírálják Duint, a múlt héten kényszerült helyettese, Swantje Hartmann lemondani. A 35 esztendős tartományi gyűlési képviselőnő eddig a padlón fekvő pártja reménységében bízott – számol be a Die Welt. Most kénytelen védekezni ama vádak ellen, hogy tudott egykori élettársának állítólagos SPD-pénzeket eltüntető machinációiról. Ráadásul a VW-botrány által megingatott tekintélyű pártnak egy szervezeti reformmal is szembe kell néznie, Hessent leszámítva ugyanis csak az alsó-szászországi szociáldemokraták épülnek fel járási alapon.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Oliver Pink A kínos kancellár című cikkében ismerteti az SPÖ-politikus felháborodását kiváltó beszédét és következményeit. Szabad hivatalban lévő kancellárnak külföldön szellemeskedő beszédet tartania? Inkább ne. Főleg akkor nem, ha azok, akikkel viccel, otthon maradtak – írja a lap. Alfred Gusenbauer ugyanis az argentin kongresszusban beszélt, ahol megjegyezte: „Nálunk a szenátorokat alig lehet 16 óra után munkában találni”. Ezt viccnek szánta, ám otthon nem találták humorosnak. „A vörösboros kancellár példátlan botránya” – dühöngött Harald Vilimsky, az FPÖ pártigazgatója az ügy kapcsán. Gerald Grosz (BZÖ) felszólította Barbara Prammer (SPÖ) parlamenti elnököt, Gusenbauer hazaérkezése után kérdezze meg, „észnél van-e” – számol be a Die Presse.
Karl Öllinger (zöldek) szerint Gusenbauert már képtelenség szocializálni. Helmut Kritzinger (ÖVP) a Bundesrat elnöke pedig „kellemetlen kisiklásról” beszélt, Melitta Trunk (SPÖ) „Egy sikerületlen viccnek” nevezte. Gusenbauer lapos vicce többek között azért okozott ekkora visszhangot, mert a kancellár nem először sértegeti munkatársait.
