Budapestre kerülhet az európai „szuperegyetem”?

A Wiener Zeitung annak esélyeit latolgatja, hogy Ausztriába és Szlovákiába, Lengyelországba, esetleg Budapestre kerülhet az Európai Technológiai Intézet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a képviselői tiszteletdíj emeléséről Németországban kirobbant vitát ismerteti.

2008. 05. 07. 9:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)

Az osztrák lapban Wolfgang Tucek „A technológiai intézet székhelye: Kampány Bécsért–Pozsonyért” című cikkében az osztrák és szlovák kormány erősödő brüsszeli lobbizását ismerteti.
Célegyenesbe érkezett az unió által tervezett kutatóhálózat, az Európai Technológiai Intézet (EIT) székhelyéről meghozandó döntés. A szlovén elnökség szándékai szerint már e hónap végén dönthetnek az EU gazdasági miniszterei. Közös pályázatuk esélyeit növelendő, Johannes Hahn osztrák gazdasági miniszter és Ján Mikolaj pozsonyi miniszterelnök-helyettes összetrombitálta Brüsszelben a két ország EP-képviselőit. Az „ikervárosokban” több mint 25 000 tudós és 200 000 diák ideális táptalajt nyújt a kölcsönös együttműködésre – lelkendezett Hahn. Az igazgatást és a pénzügyi ellenőrzést Pozsony végezné – magyarázta Mikolaj. A végrehajtó bizottságot és az igazgatót a Duna-parton fekvő Tech-Gaten kívánják elhelyezni. A felosztás nem probléma, mert ma sokkal gyorsabban lehet Bécsből Pozsonyba eljutni, mint az osztrák főváros egyik végéből a másikba – nyilatkozta Hannes Swoboda (SPÖ) EP-képviselő. Johannes Hahn úgy véli: amennyiben csak a „tiszta kritériumok” számítanának, akkor az osztrák–szlovák-változatnak komoly esélyei lennének, ha „politikai megfontolások” is szerepet játszanak, akkor esélyesek a további pályázók is, Lengyelország Breslauval és Magyarország Budapesttel. A bécsi ambíciók a Pozsonnyal közös pályázat előtt teljesen reménytelennek tűntek. A lengyelek esélyei szintén kisebbek, mint a magyarokéi, mert Varsó már megkapta a Frontexet, az uniós határellenőrzési ügynökséget. A kemény birkózás hátterében az áll, hogy az EIT igazgatási központjából később európai „szuperegyetem” alakulhat.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap a képviselői tiszteletdíj emeléséről Németországban kirobbant vitáról ír. A CDU/CSU és az SPD frakcióvezetése megerősítette ama szándékát, hogy a jövő év elejétől ismét emeljék a képviselői tiszteletdíjakat. Norbert Röttgen a CDU/CSU frakcióigazgatója, arra utalt, hogy a közszolgálatban közel hatszázalékos bérmegállapodásokat kötöttek – igaz, egyéves késéssel – ezzel az összeggel kívánják emelni a képviselői jövedelmeket. Kijelentette: „Mi emellett a mérce mellett döntöttünk, és azt helyesnek tartom.” Röttgen utalt a törvényi helyzetre, mely a képviselői térítést a felsőbb bíróságok bíráinak keresetéhez idomul. Pénteken tárgyalja az emelést szabályozó jogszabályt első olvasatban a Bundestag. Hubertus Heil az SPD pártigazgatója is védelmezte ezt a döntést. Heil józannak tartja a szabályozást, mert az figyelembe veszi az alkotmánybíróság korábbi döntéseit. Ugyanakkor elismerte: „világos, hogy ez nem népszerű.” Peter Struck (SPD) frakcióvezető teljesen normális korrekcióról beszélt. Az előző emeléssel az elmúlt évek elmaradásait pótolták. Utalva a várható nyilvános kritikára, Struck úgy nyilatkozott: „Ha a Bundestag úgy döntene, hogy a képviselőket hetente háromszor megkorbácsolnák, akkor a Bild-Zeitung azt írná: Háromszor az túl kevés, hatszor kellene.” Az ellenzék élesen bírálta az új szabályozást, az FDP és a zöldek az automatikus emelések visszavonását követelték, hiszen a 2007-es új szabályozás sem volt számukra meggyőző. Jörg van Essen, az FDP frakcióigazgatója a képviselői tiszteletdíj ügyében is „rendszerváltást” sürgetett. A liberálisok tervei szerint a Bundestag elnöke mellett működő független bizottság döntene a képviselői keresetekről. Mint mondta, pártja elutasította, hogy a képviselői tiszteletdíjakat a hivatalnokok fizetéséhez kapcsolják. Tavaly novemberben a Bundestag január 1-jei határidővel már döntött a 7339 eurós alapkereset 7668 euróra emeléséről. Ez az első emelés 2003 óta. Utalva a bérmegállapodásokra, a mostani emeléssel 2009. január 1-jével 278 euróval, majd 2010-től további 213 euróval növekszik. Ezzel 2010-től az átlagos képviselői honorárium 8159 euróra, 15 százalékkal emelkedik 2007-hez képest. Ezen túl a képviselők 3720 adómentes költségtérítési átalányban részesülnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.