Der Spiegel
A baloldali német hírmagazinban Björn Hengst Az SPD fél Steinmeier befolyásvesztésétől című cikkében ismerteti a nemzetbiztonsági tanácsról folyó vita állását. Egy amerikai mintára létrehozott nemzetbiztonsági tanács, melyet a kancellári hivatalba telepítenének, komoly vitát robbantott ki a koalíciós kormányon belül. A CDU-javaslatot bírálják a szociáldemokraták, mert attól tartanak, hogy csökkenne a külügyminiszter befolyása. Nincs elmozdulás a minimálbér kérdésében, az örökösödésiadó-vitában és az egészségügyi alapnál, és most a nagykoalíció begyűjtött egy további kemény konfliktust a biztonságpolitikában. Alighogy kiszivárogott a CDU terve, miszerint a terror elleni háborúban Németország egy nemzetbiztonsági tanácsot hozna létre, azonnal állást foglaltak a fekete-vörös koalíció képviselői.
Angela Merkel (CDU) szóvivőjén keresztül jelezte, hogy „általánosságban támogatja a vitairatban” leírtakat. Helyettese, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter határozottan elutasítja az elképzelést. Ez „nem a jövőbe, hanem a múltba vezető út”, nyilatkozta az alkancellár. A biztonságpolitikai vitairatról, melyről kedden dönt a CDU-frakció, és ezt követően ismertetik a nyilvánossággal, a legmagasabb szinten folytatják a vitát, hiszen az a kancellári hivatal és a külügyminisztérium befolyását közvetlenül érinti.
A kereszténydemokrata és keresztényszocialista politikusok nézőpontjából a nemzetbiztonsági tanács lenne a megfelelő válasz a nemzetközi terrorizmusra: ebben a grémiumban egyesülne a külső és belső biztonsághoz szükséges minden erő. Ide tartozik a CDU/CSU követelése, hogy a Bundeswehr belföldön is bevethető legyen, amit az SPD és az ellenzék elutasít. A kancellár elnöksége alatt a nemzetbiztonsági tanács gondoskodhatna az esetleges fenyegetések elemzéséről, és lehetővé tenné, hogy egy egységes politikai vezetés menedzselje a külső és belső kihívásokat, áll a CDU tanulmányában. „A külső és belső biztonság hagyományos megkülönböztetése” ma már idejétmúlt, hogy leküzdje a nemzetközi terrorizmust – áll a tanulmányban, mely a szociáldemokratákban megerősíti azt a feltételezést, hogy a külügyminiszter a biztonságpolitika területén kompetenciája egy részét kénytelen lenne átadni a kancellári hivatalnak.
Die Welt
A konzervatív német napilapban Uwe Müller Peter Krause így érte el, hogy ne legyen miniszter című cikkében ismerteti a thüringiai kormányátalakítás abszurd játékát. Peter Krause kijelölt kultuszminiszter feladta: lemondott hivataláról, mert jobboldali lapokban publikált a kilencvenes években, és emiatt támadások céltáblájává vált. A múltjánál azonban súlyosabban értékelték Krause bírálói aktuális megnyilatkozásait.
Peter Krause (CDU) döntéséről a hét végén tájékoztatta Dieter Althaus (CDU) miniszterelnököt. Az eredeti tervek szerint e héten, csütörtökön tette volna le a hivatali esküt. A döntés ellen tiltakozott a Zsidók Központi Tanácsa, az SPD és a Thüringiai Tanárok Egyesülete, a Baloldali Párt és a zöldek. Azt vetették Krause szemére, hogy nem határolódott el eléggé a szélsőjobboldali pozícióktól. Ezért felszólították Angela Merkelt mint a CDU elnökét, hogy utasítsa lemondásra Krausét. E tények ismeretében több megfigyelő kételkedik abban, hogy Krause döntése saját elhatározásából született. Vitathatatlan, hogy Althaus lebecsülte a Krause-ügyben lévő gyúelegyet. Krausével szemben két vád fogalmazódott meg, egyrészt hosszabb ideig volt a jobboldaliként számon tartott Junge Freiheit, Ostpreusenblatt és az Etappe munkatársa. Ez utóbbi lapban a latinul publikált Horst Wessel-indulóval vonta fejére a legsúlyosabb bírálatokat. Krause tettét „szatirikus-ironikus” lépésnek minősítette, amivel a szélesebb publikum műveletlenségét kívánta leleplezni.
Nem véletlen, hogy Krause távozását leghangosabban a Baloldali Párt követelte, hiszen frakciójuk két tagjáról is megállapította a tartományi gyűlés, hogy együttműködtek a Stasival, ezért méltatlanok a képviselőségre. A Krause-üggyel ugyanis elterelhették a figyelmet saját múltjukról, és megkezdhették a 2009 nyarán sorra kerülő tartományi gyűlési választások kampányát. Bodo Ramelow, a Baloldali Párt vezetője már azt számolgatja, miként örökölheti meg a miniszterelnöki posztot. Hiszen a még abszolút többséggel kormányzó CDU támogatottsága mára 33 százalékra olvadt, míg a Baloldali Párt 29, az SPD 21 százalékra számíthat. Nem véletlen, hogy a Baloldali Párt és az SPD előre hozott választásokat követel. Mint azt Hubertus Heil (SPD) pártigazgató kijelentette, a miniszterelnök személyi döntése megkérdőjelezi, hogy „Althaus még képes a tartománya vezetésére”.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
