Százezrek a csíksomlyói búcsún + Képriport

Százezrek jelenlétében vette kezdetét a Székelyföldön az immár 442 esztendeje minden alkalommal  megrendezésre kerülő csíksomlyói pünkösdi búcsú. Az ünnepség kezdésekor emlékeztették a jelenlévőket, hogy a zarándoklat a legdemokratikusabb intézmény, itt mindenki egyenlő. Csak egy hivatalos meghívottja van a búcsúnak, a celebráns ünnepi szónok, aki az idén Schönberger Jenő szatmári püspök.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a tömeg előtt bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron – mondta az érsek.

Az ünnepség kezdésekor emlékeztették a jelenlévőket, hogy a zarándoklat a legdemokratikusabb intézmény, itt mindenki egyenlő. Csak egy hivatalos meghívottja van a búcsúnak, a celebráns ünnepi szónok, aki az idén Schönberger Jenő szatmári püspök.

Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. Beszédét a megtestesülés misztériumának gondolatára építette. Felelevenítette a bibliai történést, amely szerint az arkangyal meglátogatta Máriát, és közölte vele, hogy az Isten őrá bízta a nagy küldetést, őt választotta ki arra, hogy „fia anyja legyen”. Mária ezáltal „Krisztus-hordozó”, „élő tabernákulum” lett – mondta a püspök, hozzáfűzve: a keresztény embernek sem lehet más útja, mint Máriáé, vagyis hogy ő is „Krisztus-hordozóvá” váljék.

Emlékeztetett a globalizáció folyamataira, megállapítva, hogy ilyen körülmények között egy olyan kis nemzet, mint a magyar, nem diktálhatja a világot meghatározó törvényeket. Rajtunk múlik azonban, hogy életünkbe beengedjük-e az életellenes törvényeket – hangsúlyozta a püspök. „Hiába mond a törvény nemet az életre, ha mi igent mondunk, nem a törvény öl, hanem az ember”.

A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell, hogy vezérelje.

A tömeg az idén is „belepte” a hegy oldalát, egyaránt láthatók voltak a szent koronás magyar lobogók, itt-ott egy-egy Árpád-sávos zászló is. Nemcsak Erdély és Románia különböző vidékeiről, illetve az anyaországból, hanem más elcsatolt területekről is érkeztek a hívek tömegei.

A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a díszegyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak az úgynevezett keresztalják (egy-egy egyházközség zarándokcsoportja, amelynek tagjai egy közös kereszt alatt vonulnak).

(forrás: MTI)