Unió: Magyarország nem szokta meg a „szabad levegőt”

Szakértők szerint van még mit tanulnia Magyarországnak az Európai Unióban, főként az uniós érdekérvényesítésben, ráadásul négy évvel a csatlakozás után a magyar állampolgárok még mindig távolinak érzik a brüsszeli döntéshozatalt. Balázs Péter, a Közép-Európai Egyetem professzora és Arató Krisztina, az ELTE Politikatudományi Intézetének adjunktusa erről a május 9-i Európa-nappal kapcsolatban nyilatkozott a távirati irodának.

Arató Krisztina ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a lisszaboni szerződés a polgárközeliség megteremtésében visszalépést jelent az eredetileg tervezett alkotmányhoz képest, hiányoznak belőle az érzelmekre ható elemek. Rámutatott: érezhető olyan törekvés az Európai Unióban, hogy a polgárok lássák, mi az unió gyakorlati haszna. A roaming tarifák letörése például tipikusan olyan uniós intézkedés volt, amely minden állampolgárt érdekelt és érintett. A brüsszeli törekvés egy adott témában sikeres lehet, de kérdés, hogy a közösség általános értékelése is javul-e ezektől az intézkedésektől – tette hozzá.

Az, hogy Brüsszel közelebb kerüljön az állampolgárokhoz, nem az intézkedésektől függ, hanem strukturális kérdés. Ugyanis addig, amíg nem nyilvánvaló mindenki számára, hogyan működik a közösségi döntéshozatal, addig felületi kezelések a kommunikációs elemek. Ráadásul a rendszerváltás után, egészen a csatlakozásig Magyarországon az állampolgárok és a döntéshozók is a „mi-ők” keretrendszerben gondolkodtak az Európai Unióról. 2004 után azonban megszűnt az „ők”, és csak „mi” lettünk. Ez komoly lelki átállás is, időt vesz igénybe ennek a közösségérzetnek a kialakulása – hangsúlyozta Arató Krisztina.

(MTI)