Draskovics: Megújulásra szorul az államháztartási törvény

A parlament előtt van már az államháztartási törvény módosításáról és a költségvetési fegyelemről szóló törvénycsomag, elfogadása hosszú távra tenné „jó pályára” a magyar közpénzügyeket – mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szombaton Balatonfüreden, a IX. Magyar Jogászgyűlés záróülésén.

A törvénycsomag a közpénzügyek tekintetében olyan alkotmányos rendet vezetne be, ami eddig egyébként nem volt, továbbá az államháztartási hiány nagyságára és annak kezelésére vonatkozóan célokat és megoldásokat is kínál, illetőleg a nemzetközi trendekhez igazodó eljárásokat javasol bevezetni – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: mégis úgy tűnik, hogy ez a törvénycsomag a parlamentben, politikai okok miatt, kudarcra van ítélve. Azt szeretném kérni a magyar jogászságtól, ahol csak lehet pártolja, politikai alapállástól teljesen függetlenül, hogy ez a törvény, és az ilyen megoldások igen is épüljenek be a magyar jogrendszerbe. Jöjjenek létre azok a biztosítékok, eljárások és intézmények, amelyek a magyar közpénzügyekben felelősségteljesebb és távlatos nemzeti célokat jelentő megoldásokat juttatnak érvényre – hangsúlyozta a miniszter. Rámutatott, hogy az államháztartási törvény egészének megújítására csak ezt követően kerülhet sor.

A miniszter közölte: a kormány kora ősszel a parlament elé viszi a költségvetési intézményi gazdálkodásról szóló új törvény tervezetét. A közpénzügyek szabályozásának ez is egy nagyon fontos lépése – tette hozzá. Draskovics ugyanakkor arra nem lát lehetőséget, hogy a költségvetés egészének arányaiban érdemi elmozdulás történjen az igazságszolgáltatás javára. Szerinte ez nem is biztos, hogy indokolt, ugyanis a rendszerváltást követően a legnagyobb reálértékbeli növekedés éppen az igazságszolgáltatás területén következett be. Ez ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy végiggondoljuk a bírákra és más igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó törvényi szabályozást, a juttatásaik rendjét, és alkossunk egy vonzóbb életpálya szabályozást – fogalmazott a miniszter. Utalt arra is, hogy az ügyvédségre vonatkozó törvényi szabályozást is meg kell újítani. „Egyetértek azzal, hogy jövőre kerüljön a parlament elé egy új ügyvédi törvény tervezete” – jegyezte meg. Draskovics Tibor szerint a magyar civiljog megújításának küszöbén állunk. Mint mondta, a Polgári törvénykönyvet (Ptk.) megújító módosító javaslat a parlament előtt van. Közlése szerint év végén vagy a jövő év legelején elfogadja az Országgyűlés az új Ptk.-t, majd megkezdhetné a hozzá kapcsolódó jogszabályok vitáját.

Az új Polgári törvénykönyv a kapcsolódó jogszabályokkal együtt 2010. január 1-től léphetne hatályba – jegyezte meg. A szaktárca vezetője szerint megérett a helyzet egy új Büntető törvénykönyv (Btk.) megalkotására is, és szükség van a büntetés-végrehajtás joganyagának megújítására. Draskovics Tibor szerint a Btk. általános része ősszel kerülhet a parlament elé, ha „látszik egyfajta szakmai konszenzus”, s akkor majd folytatódhat a Btk. különös része megújítására vonatkozó munka is. A miniszter szerint „minden ízében elavult” a jogalkotásról szóló törvény is. Rámutatott: kevés olyan sarkalatos törvény van, amely nem a modern, hanem a rendszerváltás előtti viszonyokat tükrözi. Az új tervezet már 2003-ban elkészült, ám alapvetően politikai megfontolásból nem sikerült ehhez a kétharmados többséget megteremteni – vélekedett Draskovics Tibor, hozzátéve, szeretné, ha „ennek ezen az őszön újból neki tudnának futni”.

A IX. Magyar Jogászgyűlés háromnapos tanácskozása Kovács Tamás legfőbb ügyésznek, a jogászgyűlés elnökének zárszavával ért véget.