A műsorban megszólaltatott egyik szakember felhívta rá a figyelmet, hogy míg 2006-ban mintegy félmillió tehergépkocsi haladt át Szerbián, addig idén legfeljebb 350 ezer várható, s ez jelentősen lecsökkenti a tranzitforgalomból származó bevételeket. A nemzetközi közúti forgalom jelentős irányváltásának több oka van. Az egyik, hogy Románia és Bulgária EU-taggá válása óta a rajtuk és Magyarországon keresztül vezető 4-es európai korridort választó, Törökországról és a Közel-Keletről érkező járműveknek csak egyszer, a görög határon kell átesniük vámellenőrzésen, aztán Amszterdamig, Londonig, Lisszabonig, Stockholmig mehetnek minden hivatalos procedúra nélkül.
Ezzel szemben azoknak, akik a Macedónián és Szerbián át haladó 10-es korridor mellett döntenek, ha Magyarországra tartanak, akkor három, ha még Horvátországot is útba ejtik, akkor öt vámvizsgálaton kell túljutniuk, mire az EU-ba érnek. Mindez jókora időveszteség, s önmagában is riasztó. Ehhez jönnek még az igen magas útvámok.
Szerbiában kapus rendszer van érvényben, s ahhoz, hogy egy Magyarország felől érkező kamion lejusson a Macedónia felé tartó autópálya végéig, Leskovácra, a sofőrnek 13.730 dinárt (mintegy 41 ezer forintot) kell kifizetnie, pedig a 454 kilométeres útból csaknem 200 kilométert 100 km/órás sebességű autóúton, másik százat pedig olyan autópályán tesz meg, amelyet meredek, ugyancsak 100/órás sebességre méretezett kanyarok tarkítanak. A személygépkocsival utazók ugyanezért 2.250 dinárt (6750 forintot fizetnek), a buszoknak pedig (s eddig belőlük is rengeteg volt, mivel Magyarországról Görögországba nagyon sok turista azokkal utazik) 6690 dinárba, több mint 20 ezer forintba kerül, hogy átérjenek Szerbián. A szerb rendszámú járművek ezeknek a tarifáknak a felét fizetik.
(MTI)
Gruber Zsombor
A Fradi hősében az idegesség dolgozott, Bognár György is megszólalt
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!