Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Doris Kraus és Wolfgang Böhm Miért olyan rossz Ausztriában az EU híre? című cikkében foglalkozik az unió lesújtó megítélésével. Ausztriában az EU elfogadottsága a mélyben van, s ennek azért számos más oka is van, mint az új EU-szerződés, ebben maga a bécsi kormány sem ártatlan – számol be a lap. Az SPÖ politikai fordulatát, a leendő uniós szerződések népszavazásokon történő elfogadását Európában értetlenség fogadta, ugyanakkor Ausztriában kedvező a visszhang, egy 500 fős mintán végrehajtott villám-közvéleménykutatás szerint a válaszadók 61,4 százaléka üdvözölte az SPÖ irányváltását – írja a napilap. Ez a támogatás az 50 és 69 év közöttiek körében 70,4 százalék, s csak 29 százalék ellenzi, míg 9,6 százaléknak nincs véleménye. Az EU megítélése azonban aligha változhat. Mint az írásban szerepel, az elemzők szerint az osztrákok az uniót olyan szervezetnek látják, amely már képtelen pontosan meghatározni küldetését, s a szerződéses válság miatt évek óta intézményi és politikai üresjáratban van, ami elidegenítette magától a polgárokat, akik egyre kevesebbet tudnak az unióról, és egyre jobban elutasítják azt.
Ebben természetesen nem ártatlanok az osztrák politikusok sem, akik szívesen elhallgatják a kellemetlen döntésekben saját szerepüket, és áttolják a felelősséget Brüsszelre – olvasható a lapban. A legfrissebb Eurobarometer-közvélemény-kutatások szerint az osztrákok alig 28 százaléka látja pozitívan országa uniós tagságát. Az uniós tagságot 36 százalék tartja jónak, míg 26 százalék ezt elutasítja, meglepő az is, hogy a polgárok harmadának egyáltalán nincs véleménye. Ennek megfelelően csak 36 százalék véli úgy, hogy hasznos Ausztria uniós tagsága – éppen olyan kevesen, mint a magyarok vagy a britek. Az osztrákok 38 percentje bízik az EU-ban. Ennél még a saját kormányukban is jobban bíznak – 42 százalék –, annak ellenére, hogy 2007 ősze óta a bizalmi indexük 11 százalékkal csökkent.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Az államügyészség gyilkossági szándékkal vádolja a verőlegényeket című cikkében foglalkozik az úgynevezett müncheni metróverés tárgyalásával. Az államügyészség gyilkossági kísérlettel vádolta a müncheni metró verőlegényeit. A 21 éves török Serkan A.-nak az államügyészség 12 évet, míg a 18 éves görög Spyridon L.-nek 9 év fiatalkorúak börtönét ítélt, ez a védők számára túl szigorú – állítja a Die Welt. Egy videokamera felvételei nélkül könnyen a semmibe futhatna a két brutális fiatalember ügye, akik megtámadtak egy nyugdíjast a müncheni metróban. A két vádlottat az államügyészség gyilkossági kísérlettel, súlyos testi sértéssel és lopással vádolja. A védelem visszautasítja a gyilkossági kísérletet, az ítéletet vélhetően július 8-án hirdetik ki – olvasható a lapban.
A vádlottak nem sokkal 2007 karácsonya előtt a müncheni metróban megtámadták és életveszélyesen megsebesítették Bruno N. nyugdíjas iskolaigazgatót. Az államügyész szerint a vádlottak „legalábbis tudomásul vették” Bruno N. halálát, s pusztán a véletlenen múlott, hogy a nyugdíjas nem halt bele az agyvérzésbe. Szerinte Bruno N.-nek esélye sem volt a védekezésre.
Az ügyész visszautasította a vádlottak ama védekezését, hogy túlzott alkohol- és kábítószer-fogyasztásuk miatt a tettükért csak korlátozottan tehetők felelőssé. A három védő visszautasította a gyilkossági vádat, a Münchenben született Serkan A. védői legfeljebb négyévnyi fiatalkorúak börtönét tartanának méltányosnak. Szerintük védencük életében minden félrecsúszott, ami még félrecsúszhatott. A fiatal görög védője, Wolfgang Kreuzer „méltó ítéletet” követelt, anélkül, hogy konkrét időszakot említett volna. Az aljas indok vádját visszautasította, szerinte csak „a verésben állapodtak meg, és nem másban”.
origo.hu
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről
