Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Beck hadat üzen a kritikusainak című cikkében ismerteti az SPD-ben uralkodó fejetlenség legújabb megnyilvánulásait. Az SPD jobboldala már a Kurt Beck elleni puccsról tárgyal, a közvéleménykutatási adatok siralmasak, a fiatal elvtársak a Baloldali Párttal flörtölnek, a pártelnök képtelen kézben tartani kaotikus csapatát. A berlini tartományi alapszervezet kongresszusán Kurt Beck gyávasággal és szolidaritáshiánnyal vádolta párton belüli ellenfeleit. Ezek a támadások nem fogják feladásra kényszeríteni: „Nem fogok egy fa mögé elbújni, mert ott kényelmesebb” – fogalmazott a Rajna-vidék–pfalzi miniszterelnök. A Der Spiegel információi szerint a párt jobbszárnyához tartozók arról tárgyalnak, miként távolítható el Beck még az idén az SPD éléről. Számukra elsődleges a gyors elnökváltás. Úgy vélik, az őszi kancellárjelöltté választásakor a pártelnökséget is átvenné Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter. Attól tartanak, hogy az SPD képtelen lesz a 2009-es Bundestag-választásokig kiheverni Beck elnökségét. Az SPD balszárnya ugyanakkor kitart Beck mellett. Ők legkorábban a 2009. szeptemberi Bundestag-választások után tudják elképzelni az elnökváltást.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A bonni Gazdasági és Társadalmi Intézet legfrissebb tanulmánya szerint a német középosztály fogyása elsődlegesen két csoport lecsúszására vezethető vissza, a bevándorlókra és a gyermekeiket egyedül nevelőkre. Különösen riasztóak a bevándorlókkal kapcsolatos adatok: az alacsonyjövedelműek aránya a bevándorlók körében 1986 és 2006 között 28 százalékról 44-re emelkedett – a németeknél ez az arány maradt 20 százalékon. Alacsonyjövedelműnek számítanak azok, akik az átlag bevételeinek 70 százalékát nem érik el. Drámai azon bevándorlók helyzete, akik 1996 és 2006 között érkeztek Németországba. Ebben az időszakban 3,5 millió bevándorló jött, közülük 2,9 millió – 83 százalék tartozik az alacsonyjövedelműek közé. A tanulmány készítői elsődleges okként a bevándorlók rossz munkaerőpiaci és társadalmi integrációját említik. Ennek következménye az alacsony bérek és a magas munkanélküliségi arány. A külföldiek esetében a munkanélküliség 1986 és 2006 között 70 százalékkal emelkedett, és elérte a 23,6 százalékot. Összehasonlításul ez az arány a németek körében 28 percenttel emelkedett, s ma eléri a 11,1 percentet. A közepes jövedelemmel rendelkezők táborában drámaian csökkent a bevándorlók aránya. 1986-ban arányuk 61,7 százalék volt, míg 2006-ban 45,7 percentre csökkent. A szegénységtől fenyegetett bevándorlók aránya (az átlagjövedelem 60 percentjénél kevesebbet keresnek) 1986 óta megduplázódott.
A kutatók „átfogó népesedéspolitikai koncepciót” követelnek, különösen az integrációs politikai területen. Többek között Németországnak jobban meg kell válogatnia bevándorlóit, a képzettek elé „le kell teríteni a vörös szőnyeget” – fogalmazott Wahl. Különösen fenyegetőnek találják a kutatók a következő jelenséget: a 1,1 milliónyi alacsony jövedelmű német 73 százaléka gyermekét egyedül nevelő személy. Ennek elsődleges oka a duplán fizetendő lakásfenntartási költségek. A gazdasági lecsúszás következtében az egyedülnevelők gyakran állami segítségre szorulnak. Az állam ilyen módon támogatja ezt a folyamatot – bírálta az eljárást Wahl. „Ezzel az állam maga tenyészti a társadalomban a szegény gyerekeket.” Összességében a tanulmány arra a megállapításra jut, hogy az elmúlt években a jövedelmi különbségek folyamatosan növekedtek. Miközben a számuk 1996 óta 0,7 millióval emelkedett, addig a közepes jövedelemmel rendelkezők száma 5,5 millióval csökkent. Az alacsonyjövedelműek száma ezzel szemben 4,1 millióval emelkedett. A tanulmányt arra a szocioökonómiai panelvizsgálatokra alapozták, melyek a szövetségi kormány harmadik szegénységi jelentésében is visszaköszöntek.
origo.hu
Jordán Tamás elmondta, mit gondol arról, hogy Magyar Péter őt is megsértette
