A magyar gazdaság nem képes lépést tartani az erősödő forinttal?

A „tőkehiányos” magyar vállalatok küszködve igyekeznek szert tenni arra a termelékenységre, amelyre a rekordszintre erősödött forint ellensúlyozásához lenne szükségük – áll a Financial Times elemzésében. A londoni gazdasági napilap hétvégi kiadása idézi Gárgyán Esztert, a Citibank magyarországi főközgazdászát, aki szerint az árfolyamfelfutást részben a devizaalapú – főleg euróban felvett – hitelek továbbra is erőteljes kiáramlása táplálja.

A lakossági és a pénzügyi körön kívüli vállalati szektor az elmúlt négy negyedévben együtt mintegy 18 milliárd euró kölcsönt vett fel; a fogyasztói hitelek ebből 6 milliárd eurót tettek ki, ami a GDP-érték 5,9 százalékának felel meg – áll a Financial Times írásában. A lap szerint a forintnak jó eséllyel további támogatást ad a vártnál jóval magasabb infláció miatt változatlanul feszes pénzügypolitika is. A magas energiaárak, a magas munkaköltségek és az erős forint azonban „halálos elegy” a magyar vállalatok számára, mivel a magas költségek és a korlátozott hitelhozzáférés évei alatt nem tudták végrehajtani azokat a termelékenységjavító beruházásokat, amelyekre a forinterősödés ellensúlyozása végett lenne szükség – áll a Financial Timesban. A lapnak Bakonyi Zoltán, a Nyugat-Európába is exportáló Magyar Alumínium elnöke azt mondta: a magyar gazdaság nem tud lépést tartani az ilyen ütemben erősödő forinttal.

Fontos tényező, hogy a termelékenység-javulás üteme összességében eddig kiegyenlítette a legutóbbi forinterősödés hatását: az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség a feldolgozó-ágazatban, euróban mérve, a legutóbbi árfolyamokon számolva stagnált az elmúlt 12 hónapban – állt a Goldman Sachs (GS) elemzésében. A GS számítása szerint a magyarországi feldolgozóipari bérek még a jelenlegi árfolyamon is 8 százalékkal alacsonyabbak a lengyelországinál és 15 százalékkal a csehországi szintnél.

(MTI)